Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)

Orsz. M. Kir. Színházvezető- és Rendezőképző Akadémia, 1944.

tervezi, hogy a növendékek vegyenek részt a Pázmány egyetem esztétikai tanszékén tartott előadásokon is. Február l-jén jelenti az Esti Kis Újság: „Ma délután három órakor ünnepélyes keretek között nyitották meg a színházvezetés és rendezés első magyar akadémiáját a Nemzeti Kamaraszínházban". A Színházi Magazin részletesebb beszámolót közöl: „Harmincöt ifjú ember, közöttük öten a szebbik nem képviselői közül, azok a néhányak, akik átjutottak (...) a szürővizsgán. (...) Halkak, fegyelmezettek és meghatottak, amint a színpadra tekintenek. Ott ül a nagytekintélyű tanári kar. Zöld posztós asztal, főhelyén Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója, úgy is mint az akadémia igazgatója, mellette Wlassics Gyula báró államtitkár, a kultuszminiszter képviselője, másik oldalon pedig Kiss Ferenc, a színművészeti akadémia igazgatója". Közbeiktatva itt emh'tjük meg, hogy a felvett hallgatók okmányaikat a megnyitót megelőző napokban mutatják be G. Kovács Tibor tanársegédnek. A származást igazoló iratokat, melyeknek megszerzését össztársadalmi feladattá tette a törvényhozói hatalom, Németh utasításának megfelelően — a feltevést nyugodt lelkiismerettel megkockáztathatjuk: a német megszállás vagy befolyás alá tartozó közép-kelet-európai területen egyedülállóan — a tanársegéd nem kéri. Noha korábban ilyen hírek már szárnyra keltek a hallgatók körében, a tényt többen megkönnyebbülve veszik tudomásul. Anyakönyv tehát készül, de G. Kovács Tibornak ezt bizalmasan kell kezelnie. A leckekönyvet antedatálva., 1944. január 1-jei dátummal ellátva adják át a hallgatóknak. Az egyhónapos késedelem szembetűnő, de még inkább az a leckekönyv borítóján és belül a körpecséten olvasható felirat: Orsz. m. kir. Színházvezető- és Rendezőképző Akadémia, 1944. Tehát a szeminárium nem a színiakadémia tagozata, hanem jogilag is önálló intézmény. Visszatérve az ünnepélyes megnyitóra: a jelöltek az igazgató és a tanárok egyenkénti bemutatkozásából megismerik a munkatervet is. Irodalom- és filozófiatörténet, a Nemzeti Színház eszméjének története, szcenikai, világítási és színházi jogi kérdések, a görög színházról, színjátszásról, drámáról szóló előadások, dramaturgiai bevezetés, időszerű színházi kérdések és gyakorlati rendezés az első félév tananyaga. Németh Antal az akadémia célját s ezen belül az első félév szerepét ünnepi beszédében fogalmazza meg: „A belső elhivatottság, a tehetség a döntő, ha valaki a színház felé vezető utak bármelyikén elindul, s ezért ez az akadémia csak arra vállalkozhat, hogy az adott tehetséget felemeli a hivatás magaslatára. Világosan kell látni minden hallgatónak, hogy sok mindent meg kell tanulniok itt; de legfontosabb, hogy tanulmányaik folyamán felfedezzék magukban azt a szikrát, amely előrelendíti őket túl a tanulmányokon az elhivatottság felé. Erre az önismeretre vigyázni fog az egész tanári kar, s ezért az első 107