Dévényi Éva: Színképelemzés, Balassa Péter (MSZI, Budapest, 1981)
állandóan játsszuk, rendszerességet adott az életünknek. A Woyzeck en keresztül megtörtént annak elfogadása, hogy államilag elismert, a HVOSZ-nél működő, csoport vagyunk. Szakaszai voltak; próbái, főpróbája, bemutatója, sajtóvisszhangja, tehát egy olyanfajta szinházi közéleti mechanizmusa, amely azt eredményezi, hogy szinésznek érzem magam. Vissza kell nyúlni a csoport által előzőleg létrehozott darabokhoz. Az Etoilet /1971/ az egymással való találkozás és az a gyakorlati kritika hozta létre, amely a kultúrával és a társadalom bizonyos jelenségeivel szemben bennünk volt. Külső helyzetre adandó válasz igénye hozta létre a szinházat, mint olyan formát, amivel kritikával lehet bármit is illetni, amivel az ember kifejezhetett, hozzászólhatott, emberré tehette önmagát. A Szüre t /1973/ témája történelmi volt, mert arról szólt, hogy az 1848-as forradalmi kormány leveri a parasztok lázadását egy faluban, ahol a parasztok a földfoglalást akarták kivivni. De ugy csináltuk meg, hogy mindezt építkezésen dolgozó fiatal munkások elevenitik fel ós játsszák végig egymás között. Ekkor épitettük a házat, amelynek társadalmi célja az volt, hogy mi egy objektivációt hozzunk létre az épülettel magával az együttlakásért. Tehát a darab témája, vagyis hogy kinek mit jelent a haza kérdése, nemcsak politikailag lett fontos, hanem itt vált először személyessé. Hogy személyiségek megjelentek-e a szinpadon... igen, megjelentek, bár szöveg szerint tipusok mozogtak, de a tipusok megjelenítésére olyan közeget kellett 40
