Borsos Zsuzsanna: A Madách Színház Pünkösti Andor igazgatása idején (MSZI, Budapest, 1979)

III. A színház története (színmüvek) Előadások a sajtó tükrében

aesebb olvasó sem vett észre. A harmadik felvonásban ls 6 20 zárta le félelmesen és mégis világosan a darabot." Dicsérték belső biztonságát, az arcjáték, gesztikulá— ció, hanglejtés kidolgozottságát. Valóságos politikai agitációs munkát végzett, egyes részek hangsúlyozásával és kiemelésével. Amikor a második íelvonás zárómondatait mondta: "A Mainzban kibocsátott békerendelet segitett a nyomorultakon és megfékezte a hatalmasokat. Azoknak kenyeret adott, ezeknek megmutatta a császár vasöklét..." - emlékezik Várkonyi-, kezét ökölbe szorítva a magasba emelte. A célzást mindenki megértette, s a rendőrségen, ahová beidézték, igy védekezett: "Nem mutathatom a császár vasöklét nyitott tenyérrel" - vagyis fasiszta köszöntéssel. Antonio Widmar, a darab forditója is hozzájárult a hatáshoz, mert kisebb változtatásokat eszközölt a szövegben, hiien a mii szelleméhez. A második felvonás vége az eredetiben igy hangzott: "A Mainzban kibocsátott békerendelet hasznára szolgált az együgyűeknek és a derekaknak, de megzabolázta a rosszakat és hatalmasokatI Azoknak bőséget hozott, emezeknek éhséget és nyomorúságot." Az együgyüek szót nyomorultakra változtatta, de a császár vasökle nem szerepelt az eredetiben. A forditó, Widmar, a dramaturg, Staud Géza, tanulmányban is foglalkoztak Pirandellóval. Az együttes szándék hozta létre azt a hatást, a szűnni nem akaró tapsot, amit a darab 41-ben kiváltott. Az Dj Magyarság természetesen politikai okokból fanyalgott: "Várkonyi Zoltán elfogadható alakítást végzett." Azt kifogásolta, amit a kritika szinte egyöntetűen dicsért: "Hiányzik belőle a nagy skála s nem az a talentum, akinek hasából is egy bűbájos komédiás vakitja el az embert. Agy alapján játszik. S ahol az értelem fájdalmas panaszait közvetítette, az kitűnő is volt." Nemcsak szerepfelfogásáról, de a darab meg nem értéséről is tanúságot tett a lap kritikusai "Irodalmi Ínyencek, boldogtalan esztéták és mohos doktrinerek részére ragyogó műalkotást végzett Pirandello... Munkája nagyrészt kárbavész s a közönséget órákon át csak 57