Borsos Zsuzsanna: A Madách Színház Pünkösti Andor igazgatása idején (MSZI, Budapest, 1979)

III. A színház története (színmüvek) Előadások a sajtó tükrében

fájó ellágyulás. A költészet magasában szárnyalva Is magával viszi a lábán a föld porát, a hétköznapi élet röghöz kötő való ságát. A kritika kiemelte Solthy mesterien megformált nagygazdáját, Görbe halk egyszerűségében is monumentális szolgalegényét. Remekelt Baló Elemér a tanitó szerepében, és Peéry Piri, sógoras8zonyként. Néhány mellékszereplő mesterkélt, népszinmüszerüen játszott. A Kismadá

r nem találkozott teljes mértékben a közönség igényeivel. Ha a mesebeli játék néha el is homályosította a valóságot és igazságot kereső szándékot, Móricz müve akkor is ujat akart, tömeghatásra képes nemzeti drámát teremteni. Az uj magyar dráma, a drámai nyelv megteremtésével Tamási, Németh László, Illyés Gyula, Darvas József előfutárává vált. A soron következő darabbal még nem készült el a szinház, mielőtt a Kismada

rat le kellett venni a műsorról. Igy a $ Nemzeti Szinház egyik népszerű, sikeres újdonságának - Bókay János Négy asszonyt szerete

k cimü komédiájának engedték át a szinházat, amely 1940. december 25-től 1941. április 21-ig ment. Rendezte Both Béla, díszlet Jaschik Álmosné. Szereplők: Bajor Gizi, Uray Tivadar, Csortos Gyula, Pethes Sándor, 01thy Madga. A januárig, majd márciusig tervezett vendégszereplés kicsit kitolódott, sőt a Négy asszonyt szerete

k sikere mentesíteni látszott a vezetőséget, szinte fölöslegessé tette a tavaszi szezonra való készülést. Bókay darabját eredetileg is intim hatású kamaraszínháznak irta. Büszke volt arra, hogy hozzájárult ahhoz, hogy a közönség megszerette azt a szinházat, amely arra volt hivatva, hogy a hiányzó Belvárosi Szinházat helyettesítse. 48