Borsos Zsuzsanna: A Madách Színház Pünkösti Andor igazgatása idején (MSZI, Budapest, 1979)

III. A színház története (színmüvek) Előadások a sajtó tükrében

Az évad utolsó bemutatója (1941. április 24.) Curt von Lessen Bécsi Gyémánto k cimü vígjátéka volt, Lázár Máriával a főszerepben. Rendező Földessy Géza, díszlet Jaschik Álmosné és Bercsényi Tibor, jelmez Nagyajtay Teréz. Zenés vigjáték állt a cimlapon, valójában egy harmad­rangú bécsi operett a műfaja. Tipikus szezonvégi darab, köny­nyü vidámság. Földessy, a darab rendezője remélte, hogy a közönség méltányolja azt, hogy néhány órára elutazhat a csúnya 1941­ből, a szép 1750-be, vidám öregek és szerelmes fiatalok kö­zé, a bécsi tavaszba. Góth Sándor is ugy nyilatkozott, hogy ez a darab "ma különösen érdekli a hölgyeket"' - 1941-ben, az általános elszegényedés korában. A darab ugyanis a strassz feltalálásáról szól. A helyszin Bécs, Mária Terézia idejében, magyar huszár­hadnaggyal, szerelmi bonyoldalmakkal, bálokkal és a felső tízezer tagjaival. Az operett kellékei jelen vannak: maga a mese, az elegáns ruháju testőrtisztek, a bécsi arisztokrácia történelmi, levendula illattal átitatott barokk és rokokó palotáinak hangulatos világa, bécsi zene. Végülis a közönség nem azt kapta, amit várt. A mese, a történet nem volt elég ahhoz, hogy kitöltse az előadást. Strass, az ékszerész végül csak statisztált saját történeté­hez, mert az epizódok elterelték a cselekményt a fő vonalá­ról. "Ugy indul, hogy igénytelen, de kedves operett lesz és ugy végződik, mint egy tul igényes, de kedvetlen műkedve­lő előadás" - irta a Magyar Nemzet. 1 1 A forditó (Károlyi István) kisebb átdolgozásokkal segithetett volna a darabon - jegyezte meg az Uj Magyarság. Az operett elsődleges kelléke - a látvány (nagy énekes és táncos jelenetek)- a kis szinpadon megvalósíthatatlan volt. "A Madách Szinház tenyérnyi szinpada nem tud olyan fényt és teret adni az operettnek, amire annak igénye vol­12 , , , , na." Hiába a szép díszlet,.a gazdag kiallitas, ha hatasa­49

Next

/
Thumbnails
Contents