Alpár Ágnes: A cabaret - A fővárosi kabarék műsora, 1901-1944 (MSZI, Budapest, 1978)

Bevezetés

TARKA SZÍNPAD (Nagymező u 17. Fővárosi Orfeum) „Ültem a Beliczaiban és hallgattam a német beszédet. Mindenki németül beszélt itt, mert az orfeumok műsora is teljesen német volt. Ha elvétve akadt egy magyar szám, az népdalénekes volt. Baumann Károly és néhai Gerő Jóska borjúszájú ingben, gatyában léptek fel a Kék Macskában és a Mehádiában mint 'Pusztaspieler'-ek." (Gyárfás De^ső: Orfeum. Bp. 1920. Kultúra) A Tarka Színpad Budapest első magyar nyelvű kabaréja volt. A század elején még nagyon merész vállalkozásnak számított, hogy a mulatókban mindenütt német szót halló budapesti közönségnek magyar nyelven játszanak kabarét. Ezért nevezte Molnár Ferenc „a magyarság ügyének veszedelmes pontra küldött őrkatonáinak" a Tarka Színpad színészeit. Alapítója Zoltán Jenő (18761911), a Budapesti Hírlap fiatal munkatársa volt, aki megállapodott a Fővárosi (azelőtt Somossy) Orfeum igazgatójával, Waldmann Imrével, hogy a Tarka Színpad önálló műsorát beillesztik az Orfeum műsorába. Zoltán Jenő Rákosi Jenőt és Beöthy Lászlót nyerte meg rendezőnek, a szcenikai feladatokra pedig Spannraft Ágostont, az Operaház díszlettervezőjét szerződtette. A tagok között fiatal, de már ismert nevű színésznők és színészek szerepeltek: Kornai Berta, Véghelyi Angela, Csatái Janka, Vásárhelyi Vilma, Szentmiklóssy Béla, Faragó Ödön, Iványi Antal, Baumann Károly, Gyárfás Dezső. A megnyitásra 1901. november 16-án került sor. A bemutató előadásról Hevesi Sándor - akkor már a Nemzeti Színház fiatal rendezője — írt kritikát. „Nem állítom, hogy a Tarka Színpadnak Budapesten nincsen létjogosultsága. Bizonyos, hogy az orfeumokat tisztán rendőri intézkedésekkel - a hogy eddigelé próbálták - nem lehet magyarrá tenni. Sokan persze azt állítják, hogy az orfeum természeténél fogva nem lehet más, mint német, minthogy nyelvünk úgy sem alkalmas a könnyű és dévaj tréfára, a kupiéra vagy a sördalra, a hogy újabban mondják . . . A mi a dolog erkölcsi oldalát illeti - bármily fájdalmas i? e vallomás - be kell ismernünk, hogy az orfeumok - talán egy-kettő kivételével — nem durvábbak a Népszínháznál vagy a Magyar Színháznál . . . A magyar brettli arra van hivatva, hogy a magyar politikai és társadalmi élet szatíráját 2 A fővárosi kabarék műsora 17