Alpár Ágnes: A cabaret - A fővárosi kabarék műsora, 1901-1944 (MSZI, Budapest, 1978)

Bevezetés

APOLLÓ KABARÉ (Népszínház utca 1-3.) Az Apolló Kabaré előtörténete 1912-ben kezdődött, amikor Ungerleider Mór a Kasselik telken (a mai Corvin Áruház helyén) felépítette az Apolló Mozit. 1914-ben már mint mozi-varieté működött, afféle félig mozi, félig színház, amelyben szkeccseket mutattak be. E hibrid műfaj lényege abban állt, hogy az előadott művek szabadtéri felvételeit filmen, szobajeleneteit pedig színpadon, élő színészekkel mutatták be. Innen indult útjára Harsányi Zsolt és Vincze Zsigmond Az utolsó bohém c. kinemaszkeccsével Kertész Mihály, a későbbi világhírű filmrendező (Michael Curtis), itt lépett fel filmen és színpadon Kabos Gyula, Herczeg Jenő, Gózon Gyula, Gyárfás Dezső, és itt játszották nagy sikerrel Karinthy Frigyes Fixirozzák a feleségem, valamint Molnár Ferenc Gazdag ember című szkeccsét. Kabarévá 1915-ben alakult ált. Színpadát és nézőterét átépítették és felvette az Apolló Kabaré nevet. Titkára Roboz Imre, művészeti vezetője Hervay Frigyes lett, a rendezést Szabolcs Ernő látta el, a zenekart pedig Erdélyi Patát Leo karmester vezette. A társulat tagjai voltak: Németh Juliska, Szőllősi Rózsi, Haraszti Mici, Berky Lili, Sándor Stefi, Vidor Ferike, Lenkeffi Ica, Anday Terka, Boross Géza, Sajó Géza, Sándor József, Gózon Gyula, Magyari Lajos, Herczeg Jenő, Szenes Ernő, Mály Gerő, Erdélyi Géza, Kőváry Gyula. Az első évben az új vállalkozás még nem szakadt el egészen a filmtől : a kétórás kabaréelőadás előtt és után egy-egy rövid filmet játszottak. Egy esztendő múlva azonban már elmaradtak a filmek, s az egész estét kabaréműsor töltötte ki. 1918-tól kezdve a kabaré Apolló Színpad néven működött kibővített társulattal, amelyben Dajbukát Ilona, Salamon Béla, Szőke Szakáll, Radó Sándor, Békeffi László, Peti Sándor, Lénárd Béla, Sólyom Janka, Medgyaszay Vilma, Fekete Pál nevével találkozunk. 1919 őszétől a művészeti vezetést Márkus László vette át, akihez 1920-ban Rózsahegyi Kálmán csatlakozott. Az új rendező Herczeg Jenő lett. Mivel a telek tulajdonosa felmondta a bérletet, a kabaré 1922 októberében 9* 131