Szakáts Károly szerk.: Magyar színházi tárgyú filmdokumentumok katalógusa (MSZI, Budapest, 1971)

Színházi tárgyú filmdokumentumok a Magyar Filmtudományi Intézet Filmarchívumának anyagából - Rövidfilmek

RÖVIDFILMEK TÖ 9 233. KOSSUTH g 927) Képek 1927-ből, Kossuth-évéből, néma " Á kisfilmen belül az 1849-as Kossuth ábrázolása Ódry Árpád, a Nemzeti Szinház művésze alakításában. 234. MÜV 90A és 90/2 SZÁZÉVES A NEMZETI SZÍNHÁZ (1937) 2 tekercs, 730 m, ff., néma, insert I. rész . A régi Nemzeti Szinház története a szabadságharcig. Az első nagy felvirágzás 1937-1849. A telket Grassalkovich Antal herceg ajándékozta. A színházat országos gyűjtésből Pest vármegye építette, A kezdeményezés és megvalósítás Földváry Gábor alispán erdeme. Földváry Gábor, a tekintetes nemes Pest vármegye alispánja íarcképi. A Nemzeti Szinház felépítésénél az első ásót Földváry Gábor nyomta földbe. Az építéshez az egész magyar társadalom hozzájárult. Egy Lukács György nevű szegény napszámos, hazafias felbuzdulásában, két hétig ingyen hordta az építéshez a téglát. Kántorné, a nagy tragikai művésznő is nem egyszer örömkönnyes lelkesedéssel hordotta a téglát a falakhoz. A színházépület első formája. Kántorné, Engelhardt Anna (arckép). Kantomét egy sajnálatos félreértés következtében még sem szerződtették a Nemzeti Színházhoz. ^ A régi Nemzeti Szinház belseje (állókép). A'színházat lelkes ünnepség között nyitották meg, 1837. augusztus 22-én. Az első színlap (állókép). Az első színigazgató Bajza József volt. Bajza József (arckép). Az első művészgárda legjobbjai: Jókainé Laborfalvi Róza (arckép), id. Lendvayné, Hivatal Anikó (arckép), Megyeri Károly (arckép), Szentpétery Zsigmond (arckép), Egressy Gábor (arckép), Egressy Gábor mint Mátyás király (arckép), Egressy Gábor mint Dózsa György (arckép), Egressy Gábor mint Gritti (arckép). 1839. március 23-án játszották először a Nemzeti Szinházban Katona József Bánk bánj

át, Egressy Gábor jutalomjátékaként. Petőfi Sándor statisztaként működött közre Egressy Gábor jutalomjátékán.