Szakáts Károly szerk.: Magyar színházi tárgyú filmdokumentumok katalógusa (MSZI, Budapest, 1971)

Színházi tárgyú filmdokumentumok a Magyar Filmtudományi Intézet Filmarchívumának anyagából - Rövidfilmek

Petőfi Sándor (arckép), id.Lendvay Márton (arckép), id.Lendvay Márton mint Bánk bán (arckép). Az országgyűlés 1840-ben 400 000 pengő' forintot szavazott meg a szinház részére, soha el nem költhető alaptőkeként. A szinház neve is ekkor lett Nemzeti Szinház. Az 1840. augusztus 8-i bemutató szinlapja. Erkel Ferenc Báthory Már

ia, "Műsoron, a kevés eredeti darab között Kisfaludy Károly vígjátékai szerepelnek. E korszak legkiválóbb drámaírói: gr.Teleky László, Vörösmarty Mihály, Gaal József, Nagy Ignác, Vahot Imre, Czakő Zsigmond. Az első felvirágzás Bartay Endre igazgató és gr.Ráday Gedeon főigazgató érdeme, akik 1843H;ól 1848-ig a színháznak eredeti műsort adtak. Ekkor született a magyar népszínmű, gr.Ráday Gedeon (arckép). A magyar népszínmű megteremtője Szigligeti Ede. Szigligeti Ede (arckép). Szigligeti irta az első magyar népszínművet, A szökött katonát, melynek első előadása 1843. november 25-én volt. Az első nagy népszínmű-színész Réthy Mihály volt. " Réthy Mihály (arckép). 1847. január 23-án játszották először Szigligeti Ede Csikósá

t. Füredi Mihály, a "népdalok hőse", az első népszínmű-énekes. Füredi Mihály (arckép), Füredi Mihály mint Figaró (arckép), Füredi Mihály mint Sobri Jóska (arckép). H. rész

. A magyar Nemzeti Szinház története. Az osztrák elnyomatás. A hanyatlás korszaka. Az osztrák bombák felgyújtották a pesti német színházat, s míg az újra fel nem épült, a német színészek a magyarokkal felváltva játszottak a Nemzeti Szinházban. Haynau bevonulásakor is ott tartottak előadást. A német színlap képe. Hazafias darabok előadását betiltották. Csak az osztrák cenzúra engedélyezte darabokat volt szabad műsorra tűzni. A magyar drámairodalom pangott, a szinház művészi szinvonala sülyedt. Az elnyomatás korának legkiválóbb drámaírói: Kövér Lajos, Obernyik Károly, Degré Alajos, Szigeti József. Szigeti József (arckép), és Dobsa Lajos, Jókai Mór, Tóth Kálmán. A színházépületet 1854-ben átalakították. A Nemzeti Szinház második formája (kép). A korszak legkiválóbb szülészei: Tóth József (arckép), Szerdahelyi Kálmán (arckép), Szigeti József (arckép), Szigeti József mint Viola (kép), Feleky Miklós (arckép), Feleky Miklós mint Mátyás király (kép), Felekyné Munkácsy Flóra (arckép), Prielle Kornélia (arckép), Hegedüsné Bodenburg Lina (kép), Bulyovszkyné Szilágyi Lilla (kép).