Szekeres József: A színpadi alak problémája, (SZTI, Budapest, 1961)

Alekezej Popov bevezető előadása

ALEKSZEJ POPOV BEVEZETŐ ELŐADÁSA "A szinház kapcsolata az élettel nemcsak eszmei, hanem esztétikai probléma is. Ezt a problémát nem oldhatjuk meg kielégítően, ha megkerüljük a nzinházak, a rendezők és a színészek munkamódszereinek kérdéseit, ha nem látjuk meg a kapcsolatot a színházak munkája és a szovjet drámairodalom helyzete között. Sajnos, sokan hiába utaznak el a szüzföldekre, hiába járkálnak az üzemekbe, nem látják meg az ujat sem az emberben, sem a mindennapi életben, nem érzik és nem látják meg az uj ritmusokat, nem hallják meg az uj hangokat, mert még fiatal művészeink között is nem egy akad, aki a régi színházi ,látcsövön'keresztül szemléli a körülötte zajló életet. Ez egyaránt tapasztalható színészeknél, rendezőknél és drámaíróknál. Ha ez nem igy lenne, akkor a drámairodalom ós a szinház nem topogna évek óta egy helyben, nem a régi dramaturgiai és rendezési fogások lim-lomjai közül próbálna kikeresgélni úgynevezett ,uj formákat', nem arra építene, hogy a nézőtéren helyetfoglaló felserdült fiatalok szemében a függöny nélküli szinpadtér látszik az ujitás csúcspontjának, Jean Vilar fekete bársonya pedig tapsot érdemlő dolognak. Mindezek csak külsőleges eszközei a szinház megfiatalításának és elevenebbé tételének. Az ilyesmi nem köti le sokáig a nézőt,mint ahogy korábban sem kötötte le tartósan. ügy látom, hogy színházaink elég gyakran egy helyben topognak. Ez ott fordul elő, ahol ügyetlenül és komolytalanul próbálják elsajátítani Sztanyiszlavszkij rendszerét, ahol egyoldalú és felületes fogalmat alkotnak erről a rend- 7 -