Szekeres József: A színpadi alak problémája, (SZTI, Budapest, 1961)
A fizikai közérzet problémája
kilós súlyt raktak volna a vállára.Egyik esetben alig érinti talpa a földet, a másik esetben viszont alig vonszolja magát, mintha lábára vascsizmát húztak volna. Ezt életének különböző, sőt egymástól nem is nagyon távoli időszakaiban egy és ugyanaz az ember is tapasztalhatja. Vajon az elszoruló sziv vagy a súlytalanság érzetében nem tapasztaljuk bizonyos mértékig az érzet fizikai oldalát is,amelyet esetleg pszichológiai okok hoztak létre? Nyemirovics-Dancsenko számára és számunkra is miért fontos hangsúlyozni a különböző élmények fizikai oldalát? Erről már beszéltünk. Ha a szinész és a rendező csak az érzéshez, az emócióhoz appellálna a fiziológia, a magasabbrendü idegtevékenységéről szóló tanitás,a pavlovi örökség korszakában, ez annak a jele volna, hogy az alkotófolyamat elemzésénél, érthetetlen módon megrekedt a gondolat. És ebben az értelemben kutató és tehetséges kézben nagy mértékben gazdagithatja és hajlékonyabbá teheti müvészetünk nyelvét a fizikai közérzet fogalma, amelyet NyemirovicsDancsenko vetett fel kiegészítésként ós továbbfejlesztésként Sztanyiszlavszkijnak a fizikai cselekvésről szóló tanitásához. Mégegyszer hangsúlyozom azonban: a fizikai közérzet értéke nem abban áll, hogy kezdetlegesen ós durván ,kiaknázhatjuk' vagyis »kereskedhetünk* vele. Nem láttuk a Tuzenbahot alakitó Hmjelov zúzmarás szempilláit, sőt nem is tudtunk volna róla, ha Hmjelov nem mondta volna el, de a színházi előadáson is éreztük Tuzenbahnak azt a sajátos fényét, ragyogását, amellyel belépett a hidegből a melegre fűtött lakásba, a amely valósággal szikrázott az Irinához fűződő szerelemtől. Ellentétben az iparszerü, sablonos folyamattal, már az a cselekvő, aktiv törekvés is telitetten alkotóvá, kísérletivé teszi az egész próbafolyamatot, hogy az egész szerepre megtaláljuk és megfejtsü k a fizikai közérzet vonalát. - 60 -