Szekeres József: A színpadi alak problémája, (SZTI, Budapest, 1961)
A fizikai közérzet problémája
A fizikai közérzet számos idézett példájából nem nehéz megállapítani, hogy a fizikai közérzet keresése szoros kapcsolatban áll a szinpadi atmoszféra érzékeltetésével. A szinpadi atmoszféra kölcsönös összefüggésben áll a fizikai közérzettel. Ez ne tűnjék fel különösnek: az alkotó folyamatban nem lehet teljesen elszigetelni egyetlen elemet sem. Nem lehet fizikai közérzetről beszélni, ha nem érintjük a ,második sikot» vagy a ,belső monológot', következésképpen a fizikai közérzetről szólva, feltétlenül érinteni kell a szinpadi atmoszférát is. Arról Jiár nem is szükséges sokat beszélnünk, hogy a fizikai közérzetnek olyan világos mutatói vannak,mint mondjuk Jegor Bulicsov betegsége, ahol a fizikai közérzet megfejtése nem jelent különösebb munkát, az egész kérdés abban foglalható Ö8sze,hogy szervesen el kell sajátítani az egész szerepen keresztül a májbetegsóg érzékeltetését. Itt meg kell jegyeznem, hogy az ilyen hosszantartó s a szereplő betegségével kapcsolatos átfogó közérzet egyáltalán nem zárja ki, hanem éppenséggel feltételezi, hogy e közérzet hátterében számos más, a darabban rejlő eseményekkel kapcsolatos fizikai közérzet alakuljon ki. Egyszer, sok éve már annak, ugyanezen a helyen részletesen kifejtettem, hogy a szinész művészetének igazán alkotó és magávalragadó folyamata azzal kezdődik, hogy a szinész teljes lelklere.lének pszichikai aktivitása konfliktusba kerül a szinész egész fizikai apparátusána k /testének, hangjának, szemének, izomzatának - a legvaskosabb izomkötegektől a legkisebbekig/ teljes szabadságával és lágy alaki that óságáva l. A fizikai közérzet gyakran konfliktusba kerül az ember pszichikai aktivitásával ós kontrasztosnak látszik ahhoz képest. Meg kell mondanunk, hogy ,az emberi lélek óletónek* mélyreható és erőteljes tükrözésében mindig a lélek győze- 61 -
