Szekeres József: A színpadi alak problémája, (SZTI, Budapest, 1961)

Alekezej Popov bevezető előadása

megalkotot

t szerepet különböztetett meg a színész munkájában. A megcsinált szerep fogalmába sorolta az olyan alakot, amelyet nagy mesterségbeli tudással mintázott meg a színész, de amelybe valamiféle oknál fogva nem tudta belelehelni saját emberi énjének eleven lelkét: a szinész és a szerep találkozásából nem született a szinész húsával és vérével, idegeivel, gondolatainak és érzéseinek súlyával felruházott uj lény, amelyet egyfelől a drámaíró egész alkotómunkásságának, másfelől a szinész egész élettapasztalatának és korából merített eszményeinek kellett volna közösen létrehozniuk. Mindezek alapján laboratóriumunk legfőbb problémáinak a következőket tekinthetjük: I. A szinész és a rendező önmagán végzett munkája munkaidőn kivül A művészi akarat nevelésének kérdései A képzelet nevelésének kérdései A gyakorlás végrehajtása a szinész mindennapos elfoglaltságának körülményei között II. A színész önálló, próbán kivül végzett munkája a szerepen A szinész munkája az alakon az előadás főfeladatának és művészi formájának figyelembevételével III.A szerzői arculat problémája A szerzői arculatot az iró világnézete és világérzékelése, való ságlátásának ós művészi egyéniségének jellege, stilusa és művészi módszere határozza meg IV. A fizikai közérzet problémája a szerepen végzett munka során A fizikai közérzet ut a szint-etikus színpadi közérzethez, mint a színészi alak "magjának" kifejezéséhez A fizikai cselekvés /Sztanyiszlavszkij/ szerves öszszefüggése a fizikai közérzettel /Nyemirovics-Dancsenko/ - 12 -