S. Nyirő József: Művészet és tudomány (SZTI, Budapest, 1961)

V.A. Razumnij: A művészi általánosítás természetéről

és közben egy sokkal fontosabb valamit tévesztenek szem elől - a művészi igazságot. A filmművészetben ez a helyte­len tendencia a dialógusok mértéktelenségében jut kifeje­zésre. A háború előtti szovjet filmművészet értékes ta­pasztalatairól megfeledkezve sok film készítője az egész értelmi tartalmat szavakra váltja át, s nem használja fel a többi formai tényezőt /a montázst, a részletszimbolikát stb./, amelyek a néző képzettársitó tevékenységére számí­tanak. A színházban ez a naturalista tendencia a kiállitás naturalizmusához vezetett: .olyan díszletek készítéséhez, amelyek annyira "reálisak" voltak, hogy elvonták a nézők figyelmét és a színpadi cselekvés hátráltatóivá váltak. Il­gen jellemző, hogy az alkotást érzékelő ember teremtő le­hetőségei lebecsülésének másik oldala a művészet formai elszegényitése, azaz a művészi alkotások formájának el­szűrkitése, ami ahhoz vezet, hogy a művész nem tud élni a művészet valamennyi kifejezőeszközével. A nagy mesterek mindig óva intették a művészeket at­tól,hogy szolgai módon lemásolják az életei;, s hangsúlyoz­ták, hogy az élet igazsága és a művészet igazsága nem egy és ugyanaz a dolog. Hangsúlyozták, hogy az élet igazságá­nak feltárásához át lehet és át kell értelmezni a formát, kiemelni, sőt esetleg tul is hajtani egyes oldalait, ame­lyek a legkifejezőbbek, a homályban hagyni más, kevésbé jellegzetes és kevésbé lényeges oldalait; igy lehet művé­szileg meggyőzővé tenni, az alkotást.Ennek a célnak szolgá­latába állították a nagy mesterek a képzeletszerüség for­mai tényezőjét is, amelyre a realizmusról rendezett viták résztvevői egyre gyakrabban hivatkoznak. Emlékeztetjük az olvasót, hogy "képzeletszerüségen" azt a formai módszert értjük, amely nem felel meg az élet­hűség követelményének, de a művészetben a művészi igazság felfedésének célját szolgálja. Elősegíti a.művészi forma lehető legnagyobb kifejező erejének, lakonikusságának el­érését és segit az alak megalkotásának munkájába bekap­csolni az alakot érzékelő ember képzeletét. - 51 -

Next

/
Thumbnails
Contents