S. Nyirő József: Művészet és tudomány (SZTI, Budapest, 1961)
V.A. Razumnij: A művészi általánosítás természetéről
és közben egy sokkal fontosabb valamit tévesztenek szem elől - a művészi igazságot. A filmművészetben ez a helytelen tendencia a dialógusok mértéktelenségében jut kifejezésre. A háború előtti szovjet filmművészet értékes tapasztalatairól megfeledkezve sok film készítője az egész értelmi tartalmat szavakra váltja át, s nem használja fel a többi formai tényezőt /a montázst, a részletszimbolikát stb./, amelyek a néző képzettársitó tevékenységére számítanak. A színházban ez a naturalista tendencia a kiállitás naturalizmusához vezetett: .olyan díszletek készítéséhez, amelyek annyira "reálisak" voltak, hogy elvonták a nézők figyelmét és a színpadi cselekvés hátráltatóivá váltak. Ilgen jellemző, hogy az alkotást érzékelő ember teremtő lehetőségei lebecsülésének másik oldala a művészet formai elszegényitése, azaz a művészi alkotások formájának elszűrkitése, ami ahhoz vezet, hogy a művész nem tud élni a művészet valamennyi kifejezőeszközével. A nagy mesterek mindig óva intették a művészeket attól,hogy szolgai módon lemásolják az életei;, s hangsúlyozták, hogy az élet igazsága és a művészet igazsága nem egy és ugyanaz a dolog. Hangsúlyozták, hogy az élet igazságának feltárásához át lehet és át kell értelmezni a formát, kiemelni, sőt esetleg tul is hajtani egyes oldalait, amelyek a legkifejezőbbek, a homályban hagyni más, kevésbé jellegzetes és kevésbé lényeges oldalait; igy lehet művészileg meggyőzővé tenni, az alkotást.Ennek a célnak szolgálatába állították a nagy mesterek a képzeletszerüség formai tényezőjét is, amelyre a realizmusról rendezett viták résztvevői egyre gyakrabban hivatkoznak. Emlékeztetjük az olvasót, hogy "képzeletszerüségen" azt a formai módszert értjük, amely nem felel meg az élethűség követelményének, de a művészetben a művészi igazság felfedésének célját szolgálja. Elősegíti a.művészi forma lehető legnagyobb kifejező erejének, lakonikusságának elérését és segit az alak megalkotásának munkájába bekapcsolni az alakot érzékelő ember képzeletét. - 51 -