S. Nyirő József: Művészet és tudomány (SZTI, Budapest, 1961)

V.A. Razumnij: A művészi általánosítás természetéről

hogy az orosz forradalmi demokratáik pontosan igy értelmezték az imént tárgyalt problémát. így például a művészetet életrehivó szükségletek sokféleségének gondolata vörös fonálként húzódik végig Csernisevszkij hires munkáján, A műv

észet esztétikai viszonya a valóságho

z c. müvén. Csernisevszkij megcáfolja az idealistákat, akik szerint a művészetet az embernek az a szükséglete hivta életre, hogy pótolja a természeti szép hiányosságait, és egyszersmind megfogalmazza ismert tételét a három legfontosabb szükségletről, amelyet a művészet kielégit: az élet megismerése, az élet megmagyarázása, itélet az életről. Feltételezzük,hogy az olvasók kellőképpen ismerik az orosz forradalmi demokraták esztétikai koncepcióját, s ezért nem részletezzük tovább a bennünket foglalkoztató kérdésről vallott nézeteiket. Csak azt kell hangsúlyoznunk, milyen helyes és termékeny a művészetet /mint társadalmi célt/életre hivó szükségletek sokféleségének gondolata^ Csernisevszkij a következőket irta: "Minden emberi cselekvésben az emberi természet valamennyi törekvése részt vesz, még ha közülük csak az egyik érdekelt is elsősorban az illető dologban. Ezért a művészetet sem a szépre /a szép eszméjére/ irányuló elvont törekvés hozza létre, hanem az eleven ember minden erejének és képességének együttes cselekvése"

2

0,/. 3. A művészi általános

itás eredményeinek - a művészi alkotásoknak - esztétikai minőségét ennek az általánosításnak még egy lényeges jegye is befolyásolja, amelyet egyezményesen a formai megoldásna

k nevezhetnénk. Ezzel küN.G. Csernisevszkij. Válogatott filozófiai müvei. 1. köt. Goszpolitizdat, 1950. 704.old. /oroszul/ - 44 T