S. Nyirő József: Művészet és tudomány (SZTI, Budapest, 1961)

V.A. Razumnij: A művészi általánosítás természetéről

De amikor ezt a formulát mint művészi elvet következetesen érvényesítették, éppen a reakciós erőknek lett elméleti harci jelszava. így történt ez például Oroszországban a XIX.század első felében, amikor az élet igazságát ábrázoló művészet elleni ideológiai harc zászlaját sz ak&démizmus élettelen doktrínájához ragaszkodó, a művészet didaktikai hivatásáért sikraszálló emberek elaggott kezéből a /természetesen egészen máskép értelmezett/ didaktika ellen harcolók fiatal, de már ugyanolyan csenevész keze vette át. Közéjük tartoztf'kí Druzsinyin» Annyenkov

5 Botkin, a "tiszta művészet" bajnokai. Az a formula, hogy "a művészet célja önmagában ven", szántukra a haladó eszmeiségü, a forradalmi demokrata eszmék által ihletett művészet ellen vívott harc kiindulópontja lett, Most ezt a művészetet nevezték megvetően "didaktikusnak",mert szerintük a művészeten kivüleső célokat szolgált. Bruzsinyin például a következőket irta: "A művész, mivel szilárdan hisz abban, hogy a pillanatnyi érdekek múló ak, hogy a szekadatlmol változó emberiségnek csak az örök szépségről, jóságról és igazságról vallott eszméi nem változnak, ezeknek az eszméknek önzetlen dzolgálatát tekinti örökös életcéljának. Dalában nincsen előre elhatározott köznapi erkölcsi vagy egyéb következtetés, amely kortársainak következtetéseihez igazodnék, dala önmaga szolkifejezésének fogja fel. Ezzel kapcsolatban Aszmusz professzor a következőket irja: "Kant esztétikájának emiitett tendenciáiban Kant kortásai azt az elméletet üdvözölték, amely megszabadítja a művészetet azoktól az elvont morális-didaktikus feladatoktól

f amelyeket a reakciós abszolutista kormányok, a reakciós teológusok és a teológiai ás bölcsészeti fakultások reakciós professzorai kényszeritettek a művészetre. Kant esztétikája meghirdette a művészetnek mint szép formákat alkotó tevékenységnek a moralizáló didaktikától való függetlenségét" /lásd "Voproszi lityeraturi", 1957.3. szam, 64-65.old. oroszul/ - 41 -