S. Nyirő József: Művészet és tudomány (SZTI, Budapest, 1961)

V.A. Razumnij: A művészi általánosítás természetéről

sitJák és önnek alapján vonják le következtetéseiket. Beért valójában a cél elméleti fogalma csak absztrakciója a valóságos társadalmi feladatoknak, amelyek az egyes korszakok művészetét életre hívták. Éppen ezek a feladatok /másnéven: a művészet célja/ határozzák meg a művész munkásságának általános irányát és jellegét: esztétikai érdeklődési körét, az eleven anyagnak általa való értelmezését, a műben testet öltött eszmény sajátosságait stb. Nincs módunk rá, nogy a művészet múltbeli és jelenlegi feladatainak egész történelmi sokrétűségét megvizsgáljuk; ha est akarnánk, valamennyi művészi korszakot és irányzatot ismertetnünk kellene. De egyébként erre nines is szükség, mert a különböző művészi irányzatok által meghirdetett ós gyakorlatilag megvalósított soltféle célt elméletileg visszavezethetjük a művészet feladatai értelmezésének néhány típusára. Legalább három ilyen tipus van. Mindegyikük alapja egész sereg történelmi tényező, s ezektől függően mindegyik f

elfogás-tipus vagy kedvezd vagy kedvezőtlen hatással van a művészet fejlődésére, vagy megfelel a művészet természetének, vagy rombolóan hat rá. A történelem ismer olyan művészi iskolákat és irányzatokat, amelyek a művészet célját a művészeten kivü

l keresték. így például a középkori vallási esztétika szerint a művészet célja az volt, hogy érzékletes formában ragadja meg a világban szétáradó isteni igazságot. A klasszicizmus esztétikája azt -tekintette * művészet céljának,hogy megjelenítse az ész elvont eszméit. A felvilágosodás realizmusának esztétikája szerint a művészet célja az igazi tudás terjesztése. Mondanunk sem kell, hogy a művészet ilyen értelmezése történelmileg igazolt és művészileg kiváló, nagy társadalmi humánus pátoszu művek megalkotásához vezethet /mint például a kimagasló klasszicista müvekben és a felvilágosodás művészetében/. Egyszersmind azonban vitathatatlan esztétikai egyoldalúság is jellemzi ezt az értelmezést, s ez az egyoldalúság az illető irányzat vagy - 39 -