S. Nyirő József: Művészet és tudomány (SZTI, Budapest, 1961)

V.A. Razumnij: A művészi általánosítás természetéről

Gondoljunk a reneszánsz nagy mestereinek müveire. Mű­vészetükben valamennyien ennek a korszaknak esztétikai esz­ményét igenelték: a harmonikusan kibontakozott, teljes és szabad emberi egyéniség eszméjét. Az embert mindegyikük a legnagyobb tökély mintaképének ós normájának tekintette, s minden létező dolog szépsége mércéjének minősítette. De a reneszánsz eszményének ilyen /vagy esetleg még részlete­sebb és történelmileg differenciáltabb/ leirása csak logi­kai absztrakció a korszak valamennyi mesterének művészeté­ből, általánosítása és elméleti kifejezése a reneszánsz mű­vészetnek. A gyakorlatban a reneszánsz esztétikai eszménye a reneszánsz művészek egyéni világlátásában érvényesült. Ez a forrása a reneszánsz művészet esztétikai változatosságá­nak, amely a középkori művészeti ábrázolás kánoni szabályok­kal meghatározott típusainak helyébe lépett. A középkori mesterek müveiben az egyéni világlátás csak véletlen, csak kivétel, az esztétikai normától való eltérés, a reneszánsz művészek művészetében éppen az egyéni világlátás vélik esztétikai normává. Michelangelo titáni a­lakjálnak hősi ereje, Raffael alakjainak harmonikus nyugal r ma és lirai derűje nem magyarázható meg pusztán a korszak eszményével, amely mindkét mesterre nézve közös volt. Mű­vészetük pátoszának megértéséhez rendkívül fontos egyé­ni világszemléletüknek,müveik stilusában megnyilvánuló egyé­niségük sajátosságainak tanulmányozása.Nem véletlen persze, hogy ettől a korszaktói kezdve bármely művész alkotómunkás­ságának elemzéséhez elengedhetetlen a művész személyiségé­ne k, egyéniségének tanulmányozása. A művész egyéni világlátása a gyakorlatban nem elvont hanem képszerű formában fejeződik ki. Ezzel kapcsolatban u­talunk Dobroljubovnak egy rendkívül fontos és termékeny gondolatára: MA tehetséges művész müveiben, bármilyen kü­lönbözőek is, mindig észrevehetünk valami közös vonást, a­mely valamennyit jellemzi, és megkülönbözteti a többi iró müveitől. A művészet szaknyelvén ezt rendszerint a művész - 36 -

Next

/
Thumbnails
Contents