S. Nyirő József: Művészet és tudomány (SZTI, Budapest, 1961)

V.A. Razumnij: A művészi általánosítás természetéről

lizált falusi alakokat. Később, amikor az uj valóság égbekiáltó szervi hibái, antihumanizmusa ás diszharmóniája egyre inkább napvilágra kerültek, a realisták ábrázolri kezdték a rutát különféle társadalmi változataiban. Most már nemcsak azért tették ezt, hogy a rutát kontrasztkénszembeállítsák a széppel és a jóval /ami azelőtt is .-ostort ént/, hanem a rut értelmének feltárása végett is. Az "alkotás gyöngyszemévé" /Gogol kifejezése,amelyet Belinsskij is sokszor használt/ tudták magasztositani a rut ábrázolását, a rut birálatát. Ma már, Swift és Gogol, Hogarth és Daumier után senki sem vonja kétségbe a művésznek azt a jogát, hogy esztétikai érdeklődést t&nusitson a rut iránt, az élet sötét oldalai iránt. Belinszkij, aki felhivta a figyelmet a XIX.századi orosz művészetnek erre a sajátosságára, törvényszerűnek tartotta,hogy általában a legújabb müvek megkülönböztető vonása a kiméletlen őszinteség, hogy bennük az életet teljes meztelenségében, szörnyű rútságában és diadalmas szépségében, mintegy szégyenpadra állitják, s az életet szinte boncolókéssel szedik szét izekre. "Nem az élet eszményképét akarjuk látni, hanem magát az életet ugy, ahogy van. Akár jó, akár rossz, nem óhajtjuk szépíteni, mert hitünk szerint a művészi képzelőerő minden esetben egyformán gyönyörűvé teszi,éppen azért, mert igaz, és ahol az igazság van, ott jelen van a művészet is""^ . A XX.században a művészek érdeklődése a rut iránt nemcsak hogy nem szűnt meg, hanem fokozódott is. A művészet beszámolt az embereknek azokról a szörnyűségekről, amelyeket az imperializmus, különösen pedig a fasizmus zúdított rájuk, s amelyek mellett elhalványulnak a középkor szörnyűségei. A realisták emellett a rútnak olyan megnyilV.G.Belinszkij

. Válogatott esztétikai tanulmányok. Szikra. 1950. 49.old. - 27 -