Szekeres József: Az ismeretlen Sztanyiszlavszkij (SZTI, Budapest, 1960)

Sztanyiszlavszkij: A szinész és a rendező művészete

saját elképzelésükkel helyettesítsék. A dráma tolmácsolásá­nak és színpadi megvalósításának jellege bizonyos mértékig mindenkor és elkerülhetetlenül szubjektív és eltérő színeze­tet nyer a rendező és a szinész egyéni és nemzeti sajátossá­gai szerint. A színház csak abban az esetben tárhatja fel a dráma művészi mélységeit, ha elmélyült figyelemmel tanulmá­nyozza a szerző művészi egyéniségét, az alkotó eszmélt és hangulatait, amelyek a dráma művészi magvát alkotják. Csak ilyen esetben tudják visszaadni a drámának, mint költői al­kotásnak teljes és arányos szerkezetét is'. Ha a kollektíva megtalálta a színdarab igazi magvából kibomló átfogó cselek­ményt, a leendő előadás valamennyi résztvevője alkotó munká­ban forr össze: mindenki arra törekszik, hogy tehetségéhez képest hozzájáruljon annak a művészi célnak eléréséhez,amely a drámaíró előtt állott s amelyet az költői-irodalmi művé­szet síkján fejezett ki. így tehát a szinész munkája a dráma művészi magvának keresésével kezdődik. Ez a mag mintegy a lelkébe hull és ez­zel a mozzanattal a színészben meg kell kezdődnie az alkotó folyamatnak: ez a folyamat szerves, csakúgy, mint a termé­szet valamennyi alkotó folyamata. A szinész lelkébe hullott mag helyet keres magának, növekedésnek indul, gyökereket ereszt, kihajt, s termőtalajának nedveivel táplálkozva élő, virágzó növénnyé terebélyesedik. Ez az alkotó folyamat csak kivételes esetben zajlik le gyorsan, rendszerint elég sok idő kell természetes lefolyásához. Sok európai szinház - be­leértve még a legjobbakat is - ezt az időt nem tudja rászán­ni és ezért színpadaikon életteli, színes, valóban művészi alkotás helyett annak iparosmunka-kivonata születik meg. Ezért a mi színházunkban nem 8-10 próbát rendezünk egy szín­darabból - amint az Hageman,ismert német rendező és teoreti­kus közlése szerint Németországban szokásos - hanem az elő­adást több tuoat,néha több hónapig elhúzódó próba előzi meg. De még ezek mellett a feltételek mellett sem mondhatjuk a szinész alkotómunkáját olyan szabadnak, mint például az Író­ét^ színészt kötik kollektívájának meghatározott feladatai, 20 -

Next

/
Thumbnails
Contents