Fuchs Lívia: A tánc forradalmárai. Vendégszereplők 1898 és 1948 között. Bajor Gizi Színészmúzeum, Budapest 2004. március 19 - május 2. (Budapest, 2004)
Az európai modern tánc vezető személyiségei
; 12-én, szerdán esle 7 órakor eeH Főiskola kamerafermében ESTJE >GI ÖTÁZÁS" espigh D. Scarlat+i A, Casella O. Respighi D. Scarlatti D, Scarlatti H. Berger SCHWERTMANN Az európai modern tánc legnagyobb alakja csak átutazóban érintette a fővárost. A Pozsonyból elszármazott LÁBÁN Rudolf /1879- 1958/ a 10-es években életmód kísérleteket folytatott Svájcban, s már itt nagyszabású szabadtéri rítusokat rendezett. Később a mozgás művészi és nem művészi jelenségeit elméleti és gyakorlati szempontokból is körbejárva a korszak legnagyobb hatású táncalkotója és teoretikusa lett, így a 30-as évekre, aki Európában az új tánccal foglalkozott, nem vonhatta ki magát az ő közvetlen vagy közvetett hatása alól. Lábán pályája zenitjén, 1930-ban járt Budapesten. E látogatásra európai tanulmányútjának egyik állomásaként került sor, melynek során a német nyelvterület elismert táncapostola “a testnevelés, a népies táncok és az újirányú mozgásművészet tanulmányozása céljából”^ érkezett Budapestre. A látogatás alatt Lábán mindössze a Testnevelési Főiskolát és volt növendéke, Kállai Lilli mozgásművészeti iskoláját látogatta meg. Művészi elveiről is nyilatkozott, amivel mintegy kiegészítette azokat a gondolatait, amelyeket korábban A Tánc című folyóirat közölt. Lábán e rövid, 1926-os tanulmányában az önálló táncos megmutatkozások és a tömegprodukciók fölé és elé helyezte a kamaratáncokat, azt a formát, amelyben szerinte - ellentétben az uralkodó expresszionista törekvésekkel - az új színházi tánc mintegy önmagára lelhet. “Csak a tánckomponista, a táncrendező és az előadó táncos között fennálló feszültség tesz műalkotásnak nevezhető teljesítményt lehetővé. Nagyon ritka az az eset, hogy reprodukáló tánctehetség a zseniális komponálás és a céltudatos rendezés képességeivel egyesüljön. És ott is, ahol ez a képesség együttesen jelen van, ez a szubjektív elem kábítólag ugyan hathat, de nem viszi előbbre a művészet ügyét. Az önmagát táncoló táncos ‘fenoménje’ még akkor is távol áll a művészettől, ha a táncost csoport ...újszínházi tánc...
