Nánay István (szerk.): Rendezte: Harag György (Budapest, 2000)

Kolozsvár

KOLOZSVÁR 84 SZAKOLCZAY LAJOS végből, hogy Csiki alakjainak hosszan elmondott indulattömegét egyetlen jelképre, az öreg házra tudja koncentrálni. Az Öreg ház két nagy alakítása Vadász Zoltán (Apa) és Bereczky Júlia (Re­beka) nevéhez fűződik. Vadász eszköztelen játékkal, valójában nagyon is tudatos halksággal, férfiszemérmességgel jelenítette meg az Apa nem lát­ványos, de nagyon összetett figuráját. Emlékei nem lágyították, nem lágyít­hatták el, hiszen nemcsak Fia előtt, de saját maga előtt is állnia kellett az ön­magára kimért próbát. Bereczkey Júlia vénkisasszony Rebekája károg és ri­kácsol, táncol és szenveleg, többszáz éves alakját nem szürkítette el a por. Bereczky, Vadász Apájának ellenpontjaként, karikaturisztikus hatásokkal is élt: „megőrzött" lánysága és rejtélyes - elmaradt! - menyasszonytánca kivá­ló alakítás. Bíró Levente erőtől duzzadó, zsíros Károlya, Pásztor János nagy nyugal­mú Vevője, Barkó György pamutból összetákolt Bandi bácsija jól érezte a szürreális, váratlan fordulatokkal nem kevésszer sokkoló Harag-színpad légkörét. Török Katalin (Gizella) megfelelt. Héjjá Sándor (Fiú) ezúttal a szo­kottnál mérsékeltebb volt, ebbe közrejátszhatott a dráma nem teljesen meg­oldott alakja is. Tőszó Ilona Annája zavart figura, nem minden cselekedetét érteni. Sata Árpád és László Zoltán (Ádám, illetve Tomi megformálójaként) mintha nem is volnának a színpadon. A hatásos jelmezeket T. Szűcs Ilona tervezte; Orbán György zenéje, ahol kellett operett-könnyedséggel, másutt drámaisággal követte e furcsa világ lakóinak érzületét. 1979

Next

/
Thumbnails
Contents