Nánay István (szerk.): Rendezte: Harag György (Budapest, 2000)
Marosvásárhely
MIRA IOSIF Egy évtized múltán Beszélgetés Harag Györggyel A Teatrul 1964/4-es számában - egy fiatal rendezőket számba vevő „szótárban" - írtam a következőket: „Harag György számára nyilvánvalóan és bevallottan a jelenkor drámái, az aktuális konfliktusok és témák a legfontosabbak. A mindennapi tragédiák és örömök, a szocialista világ új erkölcsi értékeinek dramaturgiája, de elsősorban a hétköznapi hősök érdeklik. Nem vonzzák a színház szélsőséges formái, a nagy tragédiák, a szatírák, a tragikus költemények vagy a groteszk komédiák. A színházi világteremtésben az élet színpadi megjelenítése, a kor erkölcsi dimenzióinak feltérképezése izgatja. Rendezőként a drámai szövegekből kiindulva szenvedélyesen próbálja megteremteni az élet egy darabját. Irkutszki történet, az Újságírók, a Baleset az új utcában - mindezen előadásokban a rendező kifinomult hangulat- és jellemteremtőnek bizonyult. Rendezéseiben finom gesztusokból és akciókból, beszédből és csendből sző atmoszférát, amelyben aprólékos pszichológiai részletességgel megformált jellemek tűnnek fel. A jellem-tipológia iránti érdeklődése számtalan pontosan elemzett mellékszerep kidolgozásában nyilvánul meg, amelyek egy másik síkon a szereplők közötti konfliktusokat hitelesítik. A harmonikus rendezői munkából és a szakmai fegyelemből progresszív gondolkodás bontakozik ki. A rendező-pedagógus Harag hozzáértéssel, szakmai minőségigénnyel, a színészi technika fejlesztésére koncentrálva formálja új színészi gárdáját. Nem látványos színpadi hiperbolákkal, bonyolultan megkomponált mozgással, vad fényjátékkal fejezi ki magát, a színészek mögé húzódik, feloldódik a szövegben s annak gondolatvilágában. A rejtőzködő rendezők közé tartozik. Harag György számos kortárs dráma születésénél bábáskodott, például Földes Mária általa színre is vitt darabjainál. Sztanyiszlavszkij gazdag iskolájának örököseként és folytatójaként Harag bátortalannak tűnhet abban a korban, amely elsősorban a színpadi metaforák teatralizálására és a színházi konvenciók hangsú