Nánay István (szerk.): Rendezte: Harag György (Budapest, 2000)

Marosvásárhely

MAROSVÁSÁRHELY

58

SZŐCS ISTVÁN

Véleményünk szerint a rendező a tömeg megformálásának és a játék szervezési problémáinak a megoldására olyan mértékben összpontosított, hogy nem maradt energiája a fő alakok szerepértelmezésének kidolgozására. Úgy gondoljuk, hogy ez még hátra van, s reméljük, hogy a második szereposztás (Ferenczy Csongor, illetve Farkas Ibolya) már hasznosíthatja az első előadások tanulságait. Mindenesetre, ezt még egyszer hangsúlyozni szeretném, a főszereplők a rájuk vonatkozó rendezői értelmezés jelenlegi színvonalán is nyújthattak volna többet.

A mellékalakok közül leginkább Tarr László (például mint tudós és eszkimó) tűnik ki pregnáns játékával, s egy ízben Székely Anna néhány mondatával kivívta szemünkben az „előadás legjobb szövegmondója" címet.

Egészében véve, azokon a mozzanatokon keresztül, amelyeket fentebb dicsértünk, az előadás messze a sokévi átlagszínvonal fölé emelkedik; koncepciójának eredetiségében, mélységében, a tömegjelenetek hatásosságában, a színpadképek és a koreográfia szépségben felülmúlja a Tragédia hazai színpadokon eddig látott előadásait.

1975