Nánay István (szerk.): Rendezte: Harag György (Budapest, 2000)

Epilógus

EPILÓGUS

280

HORIA HOR9A

amikor a kert megsemmisül, amikor Romulus Fene§ óriási térbeli horizontja - érvénytelenítve önmagát - összeomlik, a kihalt színpadon, ahol vasvázak élnek és zsinórkötegek lengenek, a mindenki által elfeledett Firsz-Aurel §tefänescunak van ereje, hogy maga is összeomoljon Harag üzenetének súlya alatt.

E vég láttán elkerülhetjük-e vagy elodázhatjuk-e az „önmagunkkal való szembesülést"?

1985

Ari-Nagy Barbara fordítása