Nánay István (szerk.): Rendezte: Harag György (Budapest, 2000)
Szabadka-Újvidék
Harag György választása 215 A hallgatóság kissé elfáradt, lankad a figyelem, csak Mása hallgatja Versinyint. Az ezredes kinyilatkozó végszavára szinte észrevétlenül jelenik meg Kuligin, Mása férje. Ajándékot hoz. Könyvet. Ugyanazt, amit tavaly. A helyi gimnázium történetét. Saját műve. Irina arra sem méltatja, hogy elé álljon, csak odakúszik Kuliginhez, és úgy ültében nyúl a könyvért, miközben megjegyzi, hogy tavaly már... Kuligin azonban nem jön zavarba, a könyvet Versinyinnek adja, s tornázni kezd. „Mens sana in corpore sano..." - vallja és gyakorolja. Körbetornázza a jelenlevőket, és szórja közhelymondatait. („Pihenjük hát ki magunkat mi is, és vigadozzon ki-ki kora és társadalmi állása szerint. A szőnyegeket nyáron fel kell szedni és meg kell őrizni télre...") Másához érve megölelné feleségét, aki - mintha kígyó marta volna - felugrik. Kínjában kiált is egyet. Ismét pattanásig feszült a légkör. Érzi Kuligin is. Mond még néhány közhelyet. Igazgatóját, az utolérhetetlen lángészt dicséri. („Azt mondja az igazgatónk: minden életben legfontosabb - a formája... Ami elveszti a formáját, az elpusztul.") Majd kijelenti, hogy az állóóra késik, végül felnéz az égre, azt próbálja megállapítani, merről, milyen szögben esnek a nap sugarai - elvégre ő, a racionális testedző nem dobhatja csak úgy oda magát a napnak -, előveszi zsebkendőjét, a legmegfelelőbbnek ítélt szög alatt fekszik, de leteríti az arcát. Kuliginra jellegzetes közjáték ez, amely arra alkalmas, hogy az imént - ki tudja, már hányadszor - felforrósodó hangulat némileg megnyugodjék. Terítés. Asztalhoz ülnek. Közben Mása idegesen sétál, és monologizál a ki-bír-ha-tat-lan életről. „A kertben" csak Irina és Tuzenbach báró marad. Szimultán jelenet: az asztalnál levők esznek, „kint" pedig Tuzenbach szerelmet vall Irinának. Elég szokatlan formában, mintha nem tudna felállni, négykézlábra ereszkedve - így biztosabb? - nyúl a mellette álló Irina felé. Inkább komikus, semmint a pillanathoz illően érzelmes beállítás. Natalja, Andrej szerelme érkezik. ízléstelen ruhában, zavarban van. Szerencséjére újabb vendég jön, Fedotyik hadnagy, fényképezőgéppel, virágkosárral, búgócsigával. Fényképezkedés. Jókedv. Csak Mása mondja az ismert verssort. Ismét Natalja a célpont, most zavarában jobbnak látja elrohanni. Andrej utána fut. Szerelmet vall neki. Feleségének kéri. Kéz a kézben vissza. Andrej megcsókolja Natalját. iKA-ÚJ VIDÉK
