Nánay István (szerk.): Rendezte: Harag György (Budapest, 2000)

Magyarországi előadások

MAGYARORSZÁGI ELŐADÁSOK

176

BUDAI KATALIN

misehangok. De hogyan folytatódjék? Nem kell logikusan folytatódnia. Vágás legyen, filmes vágás.

A sétálók nyírfa padokra telepednek, Kuligin jön a masinával. Röhögik.

Hát akkor nézzük. „Az egész munkából ezt szeretem: a játékot." Egy kellékest Harag székre állít: kezében vasrúd, azt kongatja kalapáccsal. Glása - Jancsó Sarolta - berohan. Furcsa, repdeső, szaggatott mozdulatokkal jöjjön. „Van ehhez egy mozgásálmom" - mondja Harag és mutatja.

A sétálók - most még persze nem a statiszták, hanem maguk a főszereplők - helyezkednek. Most jöjjön be Kuligin. „Valami nem stimmel." Úgy fest, mintha szándékosan várnának rá. Ez sehogy se jó. „A fene egye meg, milyen nehéz mesterség ez!"

Megvan. Kabanováék mégse a sétatéren beszélgessenek! Az ebédlőasztal körül. A zarándoknők a lábuknál kuporognak. Mikor Kabanova kivonul, ők kövessék. Ahogy kihúzta a lábát, a fiatalok fellélegezve ugráljanak fel.

Harag játssza, saját szavaival mondja a szöveget, szinte újjáteremti, ami szituációba hozza ezáltal. Szemmel láthatóan élvezi a játékot, kapva kap minden szerepen. Erős, fölnagyított, kissé torzított mozgásokkal csinálja, rendkívül plasztikusan. Tyihon szövege a feleségéhez ennyi: „Látod, mindig miattad kapok ki anyuskától!" Ezt Harag a játék hevében így mondja el: „Na, édes fiam, látod, mit csinálsz, miattad kapok én ki, piszkáltok engem örökké stb." „Még nem akarom agyonrendezni ezt a jelenetet. De hosszan tartson.

Elviselhetetlenül lassan. Valahogy úgy, mint Wilsonnál."

Természetesen mindenkinek jobban esik, hogy mozoghat, már csinálhatja, próbálgathatja az első perctől fogva a dolgát. Az olvasópróba (analízis) és a rendelkezés (akciók kidolgozása) tehát nem válik szét.

(Hány ilyen napot emelhetnék ki! A délelőttöket a színpadon s az estéket a próbateremben! Rögtön kellékkel, jelzéses díszlettel, sohasem papír mellett ülve folyt a munka. Észrevétlenül ömlött egymásba gondolat, gesztus, érzés, mozgás s a technikai felszerelések belépítése a szituációba. Forgó forgott, kazetta süllyedt, retesz ki-be ugrott, híd hátrált és előrejött: a tárgyak is úgy kezdtek élni, ahogyan ebben a világban kell.)