Nánay István (szerk.): Rendezte: Harag György (Budapest, 2000)

Magyarországi előadások

Rendezte: Harag György

I 77

„ Egy kicsit kibontom nektek ezt a jelenetet''

„Nem adhatjuk alább egyik jelenetet sem a másiknál. Az előző magas hőfokon volt, nem jöhet utána egy lapos." „Nem kell igazolni semmit. Egyszer csak ott vannak a hídnál. Nem kell különösebb okát adni."

„Mint a filmnél. Nem szükséges a folyamatosság! Magadból alkosd meg az állapotot, ne a múltból, ne az előző jelenetből! Ahogy bejössz: az az igazság."

„Minden megszólalásban van egy kis sztereotípia. Erre a közönség füle is ráállt. Ennél tehát több kell. Keressük, amit csak erre a nőre és csak erre a férfira érvényes. Te gyere be, ne a figura. Benned történjék valami, hogy megszülethessen az igaz."

„Legyen ez a bejövés apokaliptikus!"

„Olyan legyen ez a kép, mint egy ikon."

„Ne színezd! Ez így műszép beszéd. Törjed! Törd össze!"

„Mindig egy kicsit mollban vagytok. Ne legyetek ennyire tudatában az egész történetnek!"

„El akarom játszani, hogy az élet borzalmas ebben a városkában. Akik itt élnek, nem veszik észre."

„Látszik, hogy játszani jössz!"

„Ne legyen kész a szöveged! Ne tudd előre, hogy mit fogsz mondani utána! Nem kell kiemelni minden egyes szót!"

Egy párbeszéd

Simon Géza (Gyikoj): „Az nagyon jó, Gyuri, hogy próbálkozunk, meg hogy laboratóriumi munkáról beszélt, kísérletezésről, de a legvégén csak kell hogy maradjon egy igazi variáns, amit aztán állandósítunk! A jó maradjon meg!"

Harag: „Természetesen. De ha azt mondom az egyik előadás után, hogy amit eddig sírva mondtál, azt most nevetve csináld, az is jöjjön belülről, tudd, hogy miért van így."

MAGYARORSZÁGI ELŐADÁSOK