Nánay István (szerk.): Rendezte: Harag György (Budapest, 2000)
Kolozsvár
Csongor és Tünde a játszótéren 103 Balga (Keresztes Sándor) és Ilma (Sebők Klára) kettőse a kolozsvári színpadon is remek páros. Sebők tenyeres-talpas, faluból városba származott szolgálóját az egészséges humor jellemzi. Meg a harsány beszéd, a földi reáliákhoz tűzzel-vassal ragaszkodó életöröm. Darabos ez az Ilma, nem való néki a tündérvilág. Csongort okítván, fenekét úgy mozgatja, mint a taligás ló, s ehhez hasonló mókára kényszerül akkor is, amikor minduntalan Tünde járását akarja utánozni. Van valami dévajság egyik bejövetelében: hirtelen a mászókán terem, s egy-két húzódzkodás után a földre tottyan. Sebők Klára elementáris erejű komédiázásának egyetlen hátulütője (erről ő természetesen nem tehet), hogy árnyékában némelykor elhomályosul Tünde játéka. Keresztes Sándort a marosvásárhelyi Albee-előadás (Mese az állatkertről) főszerepében ismertem meg: már akkor egyértelmű volt, hogy ez a gumiember született színész. Balgája erről újra meggyőzött. A nemrég még az ekeszarvát tartó surmó minden porcikájában érzi az életformaváltást. Hízeleg Csongornak, örül, hogy a játszótéri „jani" megtűri maga mellett. Viszont azt is érzi, hogy józan, paraszti esze érték, és megóvhatja őt a kiábrándulástól. Bár a külső máz vonzza, nem csatlakozik a huligánokhoz; együtt derül, együtt hancúrozik velük, de végig megmarad kívülállónak. Keresztes Balgája számára az élet öröm, a testét sem kímélve, szinte belerokkanásig hajszolja a boldogság kék madarát. Csizma, drapp nadrág, horgolt sapka, lezser, homokszínű pulóver - evvel a külsővel kezdi meg a „föld szabója" hódításait. A színész mimikájáról és mozgásművészetéről - egyszer rongybábu, másszor kackiás legény - tanulmányt lehetne írni. Természetesen ez a Balga mintha a játszótér homokján született volna, és mégis elvágyódó, költői lény. Nem feledvén öngyilkossági kísérletét, „híddá" válását, a játszótéri gyülekezetben való szurkolását, kergetőzéseit Ilmával, ezúttal két jelenetét emeljük ki. Hogy az örökségüket kereső ördögfiak-huligánok előtt Balga ne keveredjék lopás gyanújába, holtnak téteti magát. S ez a nyugalmi helyzet fog remek játéksorokkal aktív állapottá változni, mely az ördögök mint lovasfogat hajtásában csúcsosodik. A másik emlékezetes jelenet a második részből való, amikor Ledér Csongort várja, de helyette csak Balga érkezik. Vörösmarty utasítása mindössze ennyi: Balga jő egy darab deszkával. Harag ezt a jelenetet továbbgondolta: Keresztes- Balga nyakában az óllal jelenik meg, s oly nevettetően-büszkén hordozza becsapatásának jelképét, mint egy kitüntetést. S az ezt követő udvarlás, Ledér meghódítása, már egy öregember magánszáma, aki szerelmet szimatolván, egyszer csak rángani kezd, marionettként hajlong. Van ebben a széptevésben jó adag erotika is, s ez az KOLOZSVÁR
