Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)
Első rész: Drámajáték az irodalomtanításban
megtalálható Chaucer Canterbury mesékjében is, Ovidius Átváltozások című művében pedig Pyramus és Thisbe történetére bukkanhatunk. És még nem is szóltunk Lukianosz és Apuleiusz szamárrá változásos anekdotáiról vagy a Niebelung-ének Alberich nevű tündérkirályáról, aki Oberon alakjához köthető. Tehát a komédia számos olyan mocívumot tartalmaz, amely Shakespeare korában ismert és közkedvelt volt, nemcsak a szerző, hanem kortárs közönsége örömére is. Nem kevésbé érdekes eredményre jutunk, ha a komédia helyszín- és iclővezetés'i sajátosságait vizsgáljuk. A Shakespeare-drámákban - ahogy a reneszánsz drámairodalomban - nem szervezőerő az Arisztotelész Poé/féa jában javasolt hármas egység. Műveiben a szerző rendkívül szabadon kezeli a helyszíneket és a mű folyamán eltelt időt, nem is beszélve a nála igen fontos elemként jelenlévő sokszálúságról. Ez a sokszálúság a Szentivánéjiálomban is megtalálható, de az idő és a helyszín tekintetében Shakespeare most kevésbé tér el az antik mintától. Hiszen a dráma három nap alatt játszódik és összesen két helyszínen: Athénban, Theseus palotájában és az Athén melletti erdő rengetegében. Ebben az ókori világban viszont három különféle történelmi korszak találkozik: a görög ókor Theseus, Hippolyta és környezete személyében, a germán és óangol középkori mesevilág Oberon, Titánia, Puck és a tündérek jelenlétével és a kortárs angol reneszánsz a mesteremberek képviseletében. A három merőben eltérő és különböző felfogású világ gondosan összeszőve és összegabalyítva, mégis távolságtartóan, egymásnak görbe tükröket tartva vizsgálgatja egymást a műben. Ez a furcsaság érdekes módon szervezőerővé is válik, amely miatt a Szentivánéji álom szerkezete rendkívül szabályos. Az I. és az V felvonás Athénben, Theseus palotájában játszódik, keretként körülölelve az erdőben játszódó közbülső felvonásokat. (Ezt a rendet nem töri meg az sem, hogy a IV felvonás igen rövid 2. színe már Athénban játszódik - de ezt a színt a legtöbb előadásból a rendezők kihúzzák.) Az I. és V felvonás nappal, a többi éjszaka játszódik. A keret-felvonások világa a város, a zárt tér, a palota, a civilizáció valósága, ahol a józan ész, a tekintély és a kegyetlen törvények uralkodnak. Itt a szerelem nem számít. A középső rész erdőben, a szabadban, a természetben játszódik, ahol minden lehetséges, ahol álmok és rémálmok kergetik egymást a valóságban és a fejekben egyaránt. Ahol az utak éppúgy összekuszálódnak, mint az érzelmek, a realitás helyett a misztikum az úr, és egyetlen törvény: a vágy. Itt csak a szerelem számít. Két minden ízében el78