Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)
Első rész: Drámajáték az irodalomtanításban
megrettenjenek — „kihúzták" az oroszlán színreléptetését. Ezen az eseten sokat ékelődtek akkoriban — így Shakespeare oroszlánja esetleg szintén ennek az esetnek köszönheti létét. így a legvalószínűbb, hogy a mű 1594 végén - 1595 elején keletkezhetett, amely időszakra több olyan főúri esküvő is esik, melyre a Szenlivánéji álom - alkalmi szórakoztatásként - megszülethetett. Mert ez a dráma egyértelműen az: alkalmi esküvői színdarab, az előkelő násznép szórakoztatására. Valószínűleg sok benne a konkrétumra — például konkrét személyekre — való utalás (Theseus és Hippolyta lehettek az ifjú pár, sőt még a többi szereplő egy-egy jellemvonása is vonatkozhatott valós személyre). Emellett minden egyéb feltételnek is megfelel, melyet Gyulai Pál fogalmaz meg az esküvői alkalmi színművel kapcsolatban: „ Lakodalmi ünnepélyen... a bohózat az, ami leginkább tetszhetik... Egy alkalmi műnek kapcsolatban kell lenni az alkalommal, melyet éppen ünnepel. Ily körülmények között természetes, hogy allegóriái és jelképes elemeket kellett használni a költőnek, melyeknek leple fedezze és kiemelje az ünnepelt személyeket, jól ismert viszonyokra vonatkozó célzatokkal és bókokkal átszőni művét, s mindenekfölött ügyelni, hogy az egész ne zavarja, sőt emelje az ünnepély hangulatát.” (GYULAI 1864:228) Ez az alkalmiság magyarázza a dráma két — párhuzamos — zárószövegét is: Oberon és a tündérek dala készülhetett a lakodalomra — mintegy háziáldásként zárva a művet —, míg Puck epilógusa a nyilvános előadás befejezése lehetett. A dráma szövege először 1600-ban jelent meg nyomtatásban. Ez a quartó meglepően jó minőségű szöveget tartalmaz - lehetséges, hogy az eredeti előadás súgópéldányát használta a nyomdász. Az 1623-as fólió-kiadásban már a mai képében, felvonásokra osztva találhatjuk meg a művet. A dráma keletkezésével körülbelül egy időben íródott még - a már említett Romeo ésJúlián kívül - egy királydráma, az ugyancsak idézett II. Richard. Érdekes, hogy míg jó néhány drámában Shakespeare már meglévő műveket dolgozott át vagy használt forrásul, itt nem valószínű ez a megoldás. Egyetlen művet bizonyosan nem tudunk említeni, melyhez a dráma leginkább köthető. De számos különböző olyan motívum megtalálható benne, mely a korban igen divatos volt és Shakespeare is kedvelte őket: az angol népköltészet meséiből, mondáiból léptek elénk Robin pajtás és a tündérek, Plutarchosz Párhuzamos életrajzok című művének North-féle fordításában olvashatunk Theseus életéről, de ennek a történetnek egy változata 77
