Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)
Első rész: Drámajáték az irodalomtanításban
SHAKESPEARE: SZENTIVANEJI ALOM „Szemfényvesztő varázsszínház, kicsinyítő és nagyító, torzító és megszépítő tükrökből” (Geher István) 1. Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátéka sok szempontból a Romeo ésJúlia pár-drámájának tekinthető. Egyrészt a két mű keletkezési ideje valószínűleg közel áll egymáshoz, sőt, az is lehet, hogy egymás urán - vagy akár egy időben — írta őket a szerző. Másrészt a tragédia témája két helyen is megjelenik a komédiában: először Hermia és apja ellentétében, hiszen a lányt apja máshoz szánja, mint akit szeret, másodszor pedig Pyramus és Thisbe „szörnyű víg tragédiájában”, amely tulajdonképpen teljes egészében a Romeo ésJúlia torz paródiája. Véletlen ez vagy sem? Mi lehetett Shakespeare célja a téma ilyen sokrétű ábrázolásával? A válasz valószínűleg nagyon egyszerű: hiszen mindkét mű központi tárgya a szerelem. Shakespeare pedig a szerelmet a maga sokrétűségében, ambivalenciájában akarta megmutatni. A reneszánsz korában a szerelem fogalma egyesíti magában a középkor lovageszményét és az érzékiséget, a szabad párválasztás igénye szintén a reneszánsz vívmánya. És ahogy a kor gondolkodásában és mindennapos életében, úgy ezekben a művekben is szerelem és szabad akarat, vágyak és ösztönök kavalkádja, igaz és tévutak erdeje együtt és kibogozhatatlan egységben jelenik meg. A Szentivánéji álom pontos keletkezési ideje bizonytalan. Érdekes aktuális utalások segítenek minket abban, hogy behatárolhassuk, mikor íródhatott. Titánia a II. felvonásban szeszélyes időjárásról, kellemetlen, hűvös nyárról beszél — 1594-ben volt ilyen idő. Egy másik konkrétum szintén 1594-re utal: egy főúri menyegzőn egy kocsit oroszlánnak kellett volna behúznia a násznép közé, de később — nehogy az úri közönség hölgytagjai 76
