Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)
Első rész: Drámajáték az irodalomtanításban
Az előző játék tanulságai nagyon jól megfogalmazhatóak, ha egy újabb szinten, a jellemekén vizsgáljuk meg a sietség kérdéskörét. Az általános beszélgetésnek jó formát adhat a Beszélj róla! játéka, melyben a diákok a dráma egy létező vagy általuk kitalált szereplőjének szerepébe lépve fogalmazzák meg véleményüket a mű szereplőiről, elítélve kapkodásukat vagy egyetértve sietségükkel. A foglalkozás zárójátéka szimbolikus szinten közelíti meg a kérdést: hiszen Romeo és Júlia „sietsége” - a felnőtté válás. A játék immár elszakad szerzőtől és műtől, a diákok - biztosan meglévő — saját tapasztalataira épül: olyan helyzeteket keresünk, melyben idegesít, zavar a jó tanács: várj még ezzel, korai még, nem vagy még elég érett hozzá. A rövid életjátékok a serdülőkor mindennapi jó és rossz, elkapkodott és szükséges „sietségeiről" nemcsak diákjaink életének hús-vér valóságát mutatják meg, de össze is kötik őket Romeo és Júlia serdülőkori gondolataival, mindazzal, ami eddig „poros” kötelező olvasmány volt számukra. IRODALOM GÉHER István: Shakespeare - olvasókönyv Tükörképünk 37 darabban, Bp., 1991. HEVESI Sándor: Amit Shakespeare álmodott, Bp., 1964. KOSZTOLÁNYI Dezső írásai = Magyar Shakespeare - tükör, szerk. MALLER Sándor, RUTTKAY Kálmán, Bp., 1984. MÉSZLászlóné: Színterek, Bp., 1995. MÉSZÖLY Dezső: Új magyar Shakespeare, Bp., 1988. SHAKESPEARE: Romeo és Júlia, ford. MÉSZÖLY Dezső, szerk. GÉHER István, Bp., 1992. SZENCZI Miklós: Romeo és Júlia - jegyzetek = Shakespeare összes drámái III. kötet, Bp., 1955. Beszélj róla! csoportos jelenet 75
