Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)

Első rész: Drámajáték az irodalomtanításban

szabályaira vonatkozó ismeretet, amelyet egyébként csak nagy nehézségek árán lehet beiktatni a tanmenetbe.

Az így létrejövő szerkesztett játékot az osztály hozza létre, és az osztálynak szól. Előadása mintegy összefoglalása a tanultaknak, abban játszó és közönség egyaránt részt vesz. A műsorban szereplő műveket teljes egészében az osztály választja és szelektálja, a szerkesztést is ők végzik, persze tanári segédlettel. A téma szinte végtelen, a szerkesztett játék időtartama viszont korlátozott: a létrejövő alkotás nem lehet hosszabb tizenöt percnél.

A gyerekek által szerkesztett anyag mindegyikében szükséges valamilyen „elv", amelynek alárendelve egymás után fűzik az etűdöket. Ez persze lehet a keletkezési idő is, de más szempontok is kerülhetnek a középpontba, így a játékoknak hangulata lesz, mélabúsabb, meseszerűbb vagy pajzánabb bohócok kerülnek egymás mellé a különböző korokból. A játéktér kihasználásánál is nagyon sok jó ötlet születik majd. A képek rendszerint diavetítő segítségével „kerülnek" a színpadra, és az ottani további életük már rendkívül változatos lehet (hol „beleállnák" a figurákba, hol csak a képbe — szereplőként, de előfordulhatnak más, például árnyjátékos - ötletek is.) A bohóccá sminkelés nagyon gyakori elem (akár a saját arcuk, akár a másik arcának festése), sokszor használják a gyerekek.

Mindenképpen megemlítendő, hogy a gyerekek nemcsak gyűjtőmunkát végeznek ilyenkor. Amikor ilyen jellegű feladatot adunk, mindig érkezik a gyerekek által írt, festett, komponált stb. anyag is. Az ilyen jellegű próbálkozások támogatása nagyon lényeges, ezért szorgalmazzuk, hogy még akkor is belekerüljenek a szerkesztett játékok forgatókönyvébe, ha művészi értékük kérdéses. Hiszen ez a munkafolyamat nem művészi, sokkal inkább pedagógiai értékkel bír számunkra.

FELISMERÉS ÉS KIFEJEZÉS: KÉSZSÉGFEJLESZTŐ GYAKORLATOK

A legközismertebb készségfejlesztő gyakorlatok a különféle írásbeli feladatok (fogalmazások, elemzések, értekezések, esszék) és a memoriterek, melyek lassan visszatérő divatja jelzi: nem hiába használják a módszert az ókortól, valóban nagy szerepe van nemcsak a memória edzésében, de a szövegértés mélységének fejlesztésében is.

23