Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)
Második rész: Drámajáték irodalmi művek tanításakor
szöveg-elemzés szobor-játék lebb jutni témánkhoz. Ha a többség nem jött rá, melyik versből valók a szavak, a tapogatózást a következő kérdések irányíthatják: Milyen hangulatú vers lehet ez? Van-e szereplője, és ha igen, hány? Kicsodák ők? Van-e körülöttük táj? Milyen? Történik-e valami a vers során? Mi? Stb. Szinte hihetetlen, hogy milyen közel kerülnek majd a diákok az eredeti műhöz ennek a megközelítésnek a során. Ha úgy érezzük, itt az ideje, kezükbe adjuk a vers szövegét. Érdemes többször is felolvastatni — akár egészében, akár mondatonként. Ekkor legtöbbször kérni sem kell, maguk elemzik az előző feladatot: itt igazunk volt, ebben tévedtünk, itt jó úton jártunk, de továbbmentünk, esetleg nem jutottunk el idáig stb. így szinte észrevétlenül elvégezzük az elemzés első lépéseit: meghatározzuk az alaphelyzetet, beszélünk a szereplőkről, a vers hangulatáról, tagolásáról, az ismétlések szerepéről. Fontos, hogy érintsük azt is: a mű a játékos vershez közelít, és tudatosítsuk, hogy a statikus helyzet ellenére mennyire törékeny a megragadott pillanat. Következő feladatunk csoportmunka öt-hat fővel. A kérdés: milyen helyzetben hangozhat el ez a vers? A csoport két tagja élőképet (szobrot) formál magából, a többiekkel közös munkában, bárki beleszólhat, igazíthat a szobron, megbeszélhetik a legjobb megoldást. Csoportonként nézzük meg az állóképeket, a csoport képben nem szereplő tagja mondja közben a verset. így azonnal kiderül, ha az állókép nem harmonizál a vers valamelyik részével — ezt diákjaink rögtön szóvá is teszik majd. Az állóképek rendszerint a szerelmes ölelés, az összetartozás helyzeteit mutatják. A következő kérdés tágítja majd ki ezt a képet: milyen jellemző ölelésképek vannak az európai kultúrában férfi és nő között? Egészen biztos, hogy eszükbe jut mind a három: a szerelmes ölelés mellett az anya-gyermek és a Piéta-kép is. Sőt, az is igen gyakori, hogy kérdés nélkül rácsodálkoznak: a Radnóti-vers elmondható mind a három helyzetben. Hiszen a „gyermek", „félek”, „halál” szavak pontosan ugyanígy kitágítják az értelmezési síkot, és a „csönd”, „hallgat” szavak ilyen mértékű hangsúlyozása is összekapcsolható mindhárom értelmezéssel. Ekkor Michelangelo Piétai közül háromnak fényképét kapja a három részre osztott csoport. 168
