Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)
Második rész: Drámajáték irodalmi művek tanításakor
2. Shakespeare Hamlet című drámájának tanításakor az első izgalmas kérdés, hol tanítsuk, illetve tanítsuk-e egyáltalán az irodalomtörténeti beállítottságú tantervben. 2.1 Hiszen valódi helyén, az angol reneszánsz tárgyalásakor diákjaink még csak tizenhárom-tizennégy évesek, így alig fogékonyak a drámában felmerülő problémákra. Ekkor célszerűbb a Romeo ésJúlia tárgyalása, hiszen a szerelmi tragédia egyértelműen az érdeklődés középpontjában áll, és a shakespeare-i drámaszerkezet ezen a művön nagyszerűen bemutatható. Régebbi tantervi elképzelések javasolták, hogy a Hamletet Arany János tárgyalása után tanítsuk, ez életkorban megfelelőbb és a fordító személye ide is kapcsolja. Ez nem rossz megoldás, de ha módunk van rá, akár ki is emelhetjük a megszokott irodalomtörténeti rendből, és valamilyen speciális helyen (év elején, év végén stb.) is foglalkozhatunk vele. Esetleg — mivel ezt a drámát igen gyakran tűzik műsorukra színházaink — színházi előadás megtekintésével és elemzésével is összekapcsolhatjuk, ekkor azonban figyelnünk kell arra, hogy diákjainkat megfelelően készítsük fel a színházlátogatásra, előre el kell döntenünk, mi a célunk az ott szerzett élménnyel. 2.2 Akárhogy is döntünk, arra számítanunk kell, hogy a Hamlet tárgyalására hat-kilenc óránál kevesebb nem elég. Ebben a műben olyan sok izgalmas kérdéskör merül fel, hogy nem érdemes rajta átsiklanunk, megéri eltűnődnünk egy kicsit. 3.1 Az első óra bizonyosan ismétléssel telik: összegyűjtjük már meglévő ismereteinket az angol reneszánsz színházról, színpadról, a Globe-modellről, Shakespeare munkásságáról, műveiről, a drámák lehetséges csoportosításáról, a tragédiák jellegzetességeiről stb. Ezek az ismeretek nem újak, legfeljebb kibővíthetjük azokat. Mivel a drámát első olvasásra nem könnyű megérteni, érdemes esetleg diákjainktól egy jelenetrendet kérni házi feladatul: próbálják meg kitalálni, hogy melyik jelenetet a színpad melyik részén játszhatták. Ez egyrészt a dráma újra-olvasására készteti őket, másrészt lényeglátásra is: melyik jelenet hol játszódik és mi történik benne. Ezután immár magáról a Hamletról szólva fontos elhelyezni azt a drámák tematikai és keletkezési rendjében, beszélni az akkor jellemző színházi játékmódról, megemlíteni a mű forrásait és megkeresni lehetséges központi 109
