Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)
Második rész: Drámajáték irodalmi művek tanításakor
szerepháló ellentétes fogalompárok kettős szobrok konfliktusrendszereit. Az itt megbeszélt ismeretek átadása nyilvánvalóan több órát is igénybe vesz, a csoport aktivitásától és érdeklődésétől függően. Ezalatt felmérhetjük, melyek azok a témakörök, amelyek csoportunkat leginkább érdeklik, illetve melyek azok, ahol leginkább eltérőek a vélemények. Emellett vannak olyan területek, amelyeket mi magunk tartunk fontosnak kiemelni, hangsúlyozottan foglalkozni velük. Ezért az ezután következő részletes elemzéssel foglalkozó órákon a drámatanár előtt nagyon sok út áll, sokféle játéklehetőség, melyekkel a különböző kérdésköröket megvilágíthatjuk. 3.2 Akármerre is haladunk a későbbiekben, az első részletes elemzéssel foglalkozó órán érdemes felépíteni a dráma szerephálóját, és ezt elemezve levonni a már korábban említett következtetéseket. Ez minden további vizsgálódásunkat elősegíti, hiszen bármelyik részterület elemzésébe kezdünk, emlékezetünkbe idézhetjük - akár vissza is állíthatjuk - az adott szereplők kapcsolatrendszerét. A mű kapcsán beszélgethetünk a magányosságról, mint a gyengeség és az erő hordozójáról, az emberi természet kettősségéről, az emberi kapcsolatok elemzésekor a szülő-gyermek (ezen belül apa-fiú és anya-fiú) kapcsolatról, a szerelemről, mint segítő és gátló tényezőről, a barátság fajtáiról, a hatalom mibenlétéről és ennek emberi következményeiről, a fiatalok előtt álló szereplehetőségekről — hogy csak néhányat említsünk a témák sokaságából. Ezek közül bármelyik (természetesen akár több téma is) megbeszélhető ekkor, ezekhez nyújtanak néhány ötletet a következő gyakorlatsorok. 3.3 Ha az emberi természet kettősségét vizsgáljuk, indításként játszhatunk ellentétes fogalomkörgyűjtést. A különböző szereplőkről ellentétes fogalompárokat kell ekkor keresniük tanulóinknak, olyanokat, amelyek, bár ellentétesek, mégis igazak a mű szereplőire. (Például: Ophelia: apjának engedelmes lánya — Hamlet szerelmese, Gertrudis: Hamlet anyja — Claudius felesége, Polonius: bölcs, szerető apa - ostoba udvaronc stb.; a sor folytatható és természetesen más fogalmak is igazak lehetnek.) Ezek után kettős szobrokat alkotnak tanulóink csoportmunkában - akár úgy, hogy választanak: a dráma szereplői közül kiről akarnak szobrot csinálni, akár úgy, hogy húzzák az illető szereplő nevét. A szobor a szereplő kettős 110
