Lakos Anna - Nánay István (szerk.): Bausch (Budapest, 2000)

Lakos Anna: Egy előadás háttere

azt is, hogy most egy olyan darabon dolgozik, amely nagy részben magyarországi inspirációk alapján készül.

Ennek a vonzódásnak gyerekkori gyökerei is vannak, hiszen két olyan magyar származású tánctanára volt, akiket nagyon szeretett és becsült. Pályája során folyamatosan találkozott érdekes magyar művészekkel, emberekkel. Számára Bartók zenéje meghatározó. Nem véletlen, hogy legelső koreográfiáját, a Fragmentet Bartók-zenére készítette. Művészi életútján jelentős állomás volt a Kékszakállú herceg vára, amit nem is egyszer próbált színpadra álmodni. Újra meg újra nekigyürkőzött, kereste a mű titkát, kereste a módot, hogyan lehet a tánc nyelvén megszólaltatni. Megküzdött Bartókkal, de önmagával is.

Bausch rengeteg zenét hallgat. Bármerre jár a világban, temérdek lemezt vásárol össze. Barangolásai közben felfigyelt egy - elmondása szerint - varázslatos zenére: Sebestyén Márta énekére. Ezt aztán fel is használta egy előadásában. Egy másik produkcióban pedig egy cigányulmagyarul éneklő banda muzsikájára csinált fantasztikus koreográfiát.

Fontos lett számára Nádas és Esterházy, az, hogy találkozott ezzel a két európai írástudóval, s valami egészen mély szeretet alakult ki közöttük. Bausch nem egzakt fogalmakban és kategóriákban gondolkodó ember; érzelmek, színek, szagok, érzéki megérzések alapján vonzódik valakikhez és valamikhez.

A 95-ös vendégjáték abban a tekintetben is sikeres volt, hogy még több személlyel kerültek kapcsolatba. Például a Honvéd Együttessel. Bauscht érdekli a néptánc. Elmentek a Honvéd Együttes egyik próbájára, s elvarázsolva nézték a táncosokat. Lenyűgözte őket a ritmus, a táncosok tartása, a lépések ereje és gazdagsága. A másság. És az egységes táncvilág. Hiszen a wuppertali színház művészi gyakorlata nem a német folklórból táplálkozik, egyrészt

45