Lakos Anna - Nánay István (szerk.): Bausch (Budapest, 2000)

Lakos Anna: Egy előadás háttere

mert az eleve nem egységes hagyomány, másrészt a tagság soknemzetiségű, német, orosz, cseh, francia és egyéb nációbeli táncosok dolgoznak együtt, s ezeket mind másképpen érintette meg Novák Ferenc és együttesének művészete.

Szóval sok-sok apróságból tevődött össze az a hatás, amely Pina Bausch és társulatának figyelmét egyre inkább Magyarországra irányította. Még az olyan, látszólag művészeten kívüli vagy túli körülmény is, hogy Bausch nemcsak érezte és tudta, de nagyra is értékelte azt az anyagi és ideológiai szempontból egyaránt kemény kockázatvállalást, amelyre még öt évvel ezelőtt is szükség volt ahhoz, hogy ők Budapesten vendégszerepelhessenek.

Végül is Pina Bausch többször vissza-visszatért Magyarországra. Egyedül is, másokkal is. Olyan emberrel például, akit igen nagyra tart, de aki évekig nem járt itthon, s amikor hazajött, legszemélyesebb emlékeivel is megismertette Bauscht.

S nem lehet eltekinteni attól sem, hogy Bauscht mindig is nagyon érdekelte a cigány kultúra. Számos olyan országot keresett fel, ahol ez a diaszpóra kultúra még él. Bauscht tehát érdekelte az is, hogyan élnek a magyarországi cigányok, hogyan hagyományozódik át a kultúrájuk. Nem szociológiai értelemben foglalkoztatja őt a cigányság, nem egy társadalomkutató vagy egy néprajztudós szemével nézi őket, hanem az emberi helyzetek, a kulturális változások érdeklik. Vonzódásának alapja a különböző helyzetekben élő emberek életét átélő művész érzékenysége.

1995-ben azért is fogalmazhatódott meg az a gondolat, hogy Bauschék hosszabb időre visszatérhetnének Magyarországra, mert a társulat akkor már több éve úgy dolgozott, hogy rövidebb-hosszabb időt egy-egy ország-46