Kott, Jan: A lehetetlen színház vége. Esszék (Budapest, 1997)

I. A görög tragédia és az abszurd színház

De Szophoklész ismét keserűen és drámaian értelmezi Homérosz szavait.*1 Andro­­makhénak megölték az apját és hét fivérét. De Trója királyának a fia, Hektór vette feleségül. Tekméssza zsákmányként került Aiaszhoz, ő csak rabnő. Gondolj csak arra, hogy ha meg fogsz halni most és engem elhagysz, elhurcolnak argoszi vitézek minket, s attól fogva éltemet fiaddal együtt szolgaságban tengetem. És durva szót vet majd gazdáim egyike felém: nézzétek, ott van Masz asszonya, nem volt erősebb nála táborszerte, s most e nő rabmunkát hordoz annyi dísz helyett. (Aiasz 496-503) A heroikus világ szigetként magasodik ki a szenvedés tengeréből. Az emberi és nem-emberi ellentétpár egyik Szophoklész-tragédiában sincs ilyen élesen kirajzolva. Amikor Aiasz abbahagyja az üvöltést, az őrületből felocsúdva legelőbb is gyermekét említi: Szeretném látni gyermekünket; hozd ide. (Aiasz, 530) Tekméssza elővezeti a fiát. Aiasz a megsértett Akhilleusz helyzetében volt, most, Hektórhoz hasonlóan, végső búcsút vesz fiától. Akhilleusznak veleszületett tulajdonsága volt a hősiesség, Hektór számára ugyanez a hősiesség csak kötelesség, amelyet magára kényszerít. Mintha nem tehetne mást. Mintha menekülne előle. Hektór megismerkedik a féle­lemmel és a haldoklás magányával; négyszer futja körül Trója kőfalát, mielőtt meg­állna és megmérkőzne Akhilleusszal. Az a Hektór, aki Asztüanaxtól búcsúzott, még előtte van a végső próbatételnek. Zeusz, s más égi lakók, ti vigyétek teljesedésbe hogy fiam is, mint én, tűnjék ki a trójaiak közt, ő is erős legyen és Tróján gyakorolja uralmát; »Apjánál sokkal derekabb« - mondhassa, ki látja majd, ha a harcból jön; hozzon véres hadizsákmányt ellenségéről, szívében örüljön az anyja. (íliász, 476-481) Szophoklész Aiasza már túl van a próbatételen. Megérintette a mélység legmélyebb pontját. Túl van a megaláztatáson. Hektórhoz hasonlóan azt szeretné, hogy fia őrá hasonlítson. Hogy gyűlöljön, mint az apja, de legyen boldogabb, mint az apja volt. A boldogság nem a hősökre jellemző végakarat. Aiasz állandóan lehetet­90

Next

/
Thumbnails
Contents