Kott, Jan: A lehetetlen színház vége. Esszék (Budapest, 1997)
I. A görög tragédia és az abszurd színház
Bríszéisz „széparcú” rabnő volt, és Akhilleusz minden éjszaka véle hált. Akhilleusz fegyverzetét színaranyból kovácsolta Héphaisztosz. A rabnő esténként megveti a „faragott heverőt”; Akhilleusz fegyverzete nagy érték. De a rabnő és a fegyverzet is szimbólum. Bríszéisz a hadizsákmány felosztásakor került Akhilleusz birtokába; Akhilleusz fegyverzete, a hős halála után, a legbátrabb görögöt illette meg. A rabnő és a fegyverzet afféle trófea, a bátorság anyagi jele és jutalom. A rabnő és a fegyverzet a hős becsülete.5 Homérosz Akhilleusza és Szophoklész Aiasza azonos helyzetben vannak. Veszélybe került a heroizmus rendje. A hősöket megfosztották státusuktól.6 Hősök közt meg a legjobb volt Telamóniosz Aiasz - úja Homérosz, de csak addig, - teszi hozzi- míg Akhileusz haragot tartott (íliász, II. 768-769). Akhilleusz visszament gályájára, s ott dobva korongokat és kelevézt hajigálva mulattak, (íliász, II. 774). Még választhat a dicsőség halhatatlansága és a hosszú élet között. És választott. Viszszament Trója alá, és megölte Hektóit. A heroizmus rendje helyreállt. Az Aiaszbw - egyszer s mindenkorra romba dőlt. Mindegyiket ugyanabban a mocsokban hempergetem meg - írta Flaubert a hőseiről. A legbátrabb görög hőst a legyilkolt állatok vérében hempergeti meg Szophoklész. (...) dús verejték gyöngyözik vad homlokán és karddal gyilkoló kezén. (Aiasz, 9-10) Aiasz az Iliászban is rettenetesen verejtékezett: Mindig rettentőn lihegett, ömlött a verejték minden tagjáról, és föllélegzeni nem volt módja: (íliász, XVI. 109-111) Az Iliászban ömlött a verejték Aiaszról, csakhogy itt a harc hevében verejtékezett; a trójaiakat kellett visszaverni a görög gályáktól. Szophoklész tragédiájában Aiasz izzadó mészárosként jelenik meg. Paliasz Athéné már kiszólította a színpadra, hogy mint egy kiállítási tárgyat, megmutassa őt a rémült Odüsszeusznak: ATHÉNA (...) .v mi érte vajon Lártiosz fiát? Hol várja sorsát? Megfutott tőled talán? 79
