Kott, Jan: A lehetetlen színház vége. Esszék (Budapest, 1997)

III. Shakespeare még mindig kortársunk avagy a rendezés iskolája

elejéről való dán saga, a Saxo Grammatica pedig az első ismert verzió Hamlet históriájáról. E két epikus forrás összehasonlítása nagyon érdekes, a nevek különbözőek, de a játék menete és a dráma alapelemei azonosak bennük.

Az Odüsszeiában Agamemnón, harcba indulván Trója ellen, Mükénében hagyja Klütaimnésztrát, fiát, Oresztészt és testvérét-vazallusát, Aigisztoszt. Aigisztosz elfoglalja a trónt és feleségül veszi a királynét. Mikor a háború végeztével Agamemnón hazatér, Aigisztosz és testőrsége meggyilkolja. Elmúlik hét év, Oresztész hazatér a száműzetésből és megöli Aigisztoszt. Klütaimnésztra sorsa nem világos, csak annyit tudunk, hogy halotti tort rendeztek Aigisztosznak és Klütaimnésztrának. Hazatér Menelaosz a zsákmánnyal, amit a flotta hoz Trójából. Mükéné ismét gazdag és boldog lesz. Oresztész tettét senki sem kérdőjelezi meg. Örökli a trónt.

A dán sagában Hornwidill, a derék viking megöli Norvégia királyát, aztán nőül veszi a dán király leányát és fiuk születik: Amleth. Homwidillt később meggyilkolja az öccse, Fengo, megkaparintja a trónt és feleségül veszi az özvegy királynét. Az iijú királyfit, Amlethet száműzik, majd Fengo kiadja a parancsot, hogy öljék meg. A gyilkosság nem sikerült, Amleth visszatér és megöli Fengót. Király lesz. Dánia kis időre ismét gazdag és boldog lesz. Amleth anyjának, Geruthnak sorsáról nem emlékezik meg a krónika. Megfeledkezik róla, mint Homérosz Klütaimnésztráról.

Klütaimnésztra az időszámításunk előtti VII. és VI. század fordulóján válik először drámai alakká, mégpedig a delphoi jóshellyel kapcsolatos lírai poémákban. Megöli Agamemnónt, aztán Oresztész megöli őt. Oresztész már nincs egyedül, ott van mellette a nővére, Elektra. Oresztész most anyagyilkos. Bűnhődnie kell. Az Oreszteiának ezek a változatai különbözőek, de mindegyikben megjelennek az Erinnüszök. Apolló oltalmazza, a fúriák pedig üldözik Oresztészt. Élete utolsó pillanatáig szenved, vagy a végén megtisztul. De soha többé nem lesz Mükéné királya.

Az Oreszteia delphoi változataiban rajzolódik ki először a tragikus szembefordulás. Korábban egyértelmű és általánosan elfogadott családi vérbosszúról volt szó. Oresztész örökölte a trónt és a történet ezzel lezárult. Mostantól kezdve kétféle dolog merül fel: az apa megbosszulása és a felelősség. Oresztész szituációba kerül, kulcsfigurává, központi alakká nő - Oresztész szituációja a tett előtt és a tett után.

Az epikus és lírikus előzmények egyetlen időben játszódnak: múlt időben. Már megtörtént eseményekről szólnak. A tragédia kezdete az Oreszteia kétféle időre szakadása: arra, ami volt és arra, ami van. Hajnalban Oresztész megérkezik Mükénébe,

358