Kott, Jan: A lehetetlen színház vége. Esszék (Budapest, 1997)

III. Shakespeare még mindig kortársunk avagy a rendezés iskolája

alkonyaikor megöli Klíitaimnésztrát és Aigisztoszt. A rulett megszakítás nélkül fo­rog, van múltja, jövője és jelene, de a játékos most, a jelenben tesz a pirosra vagy a feketére. A tragédia praeíensben játszódik. Minden drámai mű jelen időben van, de a tragédiában felidézik a múltat, és megsejtik a jövőt. A jelen idejű tragédia a meghatározott múlt és a meghatározott jö­vő függvénye. Aiszkhülosz Oreszteiája trilógia, tehát három jelen ideje van: Klütaimnésztra szituációja Agamemnón meggyilkolása előtt, Oresztész szituációja a bosszú végre­hajtása előtt, Oresztész szituációja a tett után. A trilógia mindegyik darabja prognó­zist készít a következő rész számára. Szophoklész Élektrájában találjuk a legtisztább szerkezetet. A delphoi jósda prognózisa valóra válik. Élektra és Oresztész ott állnak Aigisztosz és Klütaimnésztra holttesténél, az Erinnüszök nem jelennek meg, az ítéle­tet a néző mondja ki. Euripidész Élektrájában a végén megjelennek az istenek. A megdöbbent anya­gyilkosokkal közük, hogy tévedésnek estek áldozatul; Zeusz nem kívánta ezt a bünte­tést. Apolló jogtalanul vette rá a gyilkosságra Oresztészt. Elejétől fogva minden téve­dés és félreértés volt. Az istenek csúfot űztek az emberekből. Hiábavaló volt a trójai háború, mert Heléna sohasem volt Trójában; az istenek Egyiptomba vitték, ahol Menelaosz visszatérését vájja. Iphigéneiát, Agamemnón legidősebb leányát nem ál­dozták fel Artémisznek, az istenek az utolsó pillanatban megmentették és magukkal vitték. Euripidész ironizálja és demisztifikálja az Oreszteiát. A prognózis azonban beteljesült: Oresztész gyilkolt és a Dioszkuroszok elbe­szélése szerint az Erinnüszök addig fogják üldözni, míg meg nem szabadul bűnétől. A prognózis - információ. Van tehát, mint mindig: feladó, címzett és van hír. Csak a szituáció kivételes ebben a tragédiában: a címzett jószándékú, a hír hiteles, csak a fel­adó bizonyult megbízhatatlannak. így fest az isteni irónia a hírközlés-elmélet nyel­vén. Shakespeare-nél - ugyanebben a tragédiamodellben - szintén valamennyi prog­nózis beválik, csakhogy nála - először - Oresztész-Hamlet meghal. A bosszú folya­mata lezárult. A holtakkal teli Helsingőrbe megérkezik Fortinbras, mint Menelaosz az Odüsszeiában. De vajon a dán Mükéné is gazdag és boldog lesz ezután? Nem tudjuk. Ezek után nézzük meg a megoldásokat! Először gyűjtsük össze az Oreszteiá minden verziójának változatlan elemeit, tehát alapstruktúráját. Három haláleset lán­colatát látjuk: Agamemnón - Klütaimnésztra - Aigisztosz halálát, illetve Hamlet ki­359

Next

/
Thumbnails
Contents