Kantor, Tadeusz: Halálszínház. Írások a művészetről és a színházról - Prospero könyvek 1. (Budapest-Szeged, 1994)
I. A festészettől a happeningig
I. A FESTÉSZETTŐL A HAPPENINGIG Happening 1818 Géricault lelkifurdalástól gyötört, zavarodott lélekkel belefogott élete fő művébe, A Medúza tutajába. Antoine Etex: Géricault három síremléke 1967. augusztus 25. B. mélyen bever egy fa cöveket a homokba - vastag kötelet erősít hozzá - a másik végét hurok formájában saját nyakába veti, amelyet előzőleg körültekert egy vászondarabbal - így megkötözve jár körbe-körbe a cövek körül - mintha csörlő volna - vajon ez már előkészület a tulajdonképpeni cselekményhez - vagy önnön személyiségének felszabadítása - érdek nélküli, tiszta exhibicionizmus- vagy merész és kockázatos beavatkozás egy, a konvencionális presztízst szélsőségesen sértő helyzetbe - B. olyasvalamit csinál, ami egyidejűleg lesz szobor és tutaj - tehát tulajdonképpen nem lesz sem egyik, sem másik - hanem valami műalkotáson túli és „tárgyon” túli, tehát puszta tény - talán kizárólag tevékenység csupán - esemény - az alapot már felépítették mások - ha azt elfogadná- akkor marad az, aminek árbocnak, vitorlának, kötélzetnek kell lennie - B. összerakja és egyesíti a szegmentumokat - kötéllel összeköti - és baltával nagyjából lefaragja - végül - már csak a felemelés pillanata van hátra. 1967 „A happening számomra nem más, mint egyfajta uralása a tárgynak, kísérlet, hogy „in flagranti” érjem. Követelmény a nagy pontosság, amikor tulajdonságait, hibáit, bűneit, nehézségeit, rejtett és elleplezett részleteit kutatjuk. Elengedhetetlenül szükséges az intuíció a tulajdonképpeni nyom felderítésénél, és ugyanakkor hallatlan kitartás kell a kisebb jelentőségű apró részletek, nyomok, információk fáradságos összegyűjtéséhez. Ez a folyamat a „tárgyi bizonyítékokat” gyűjtő nyomozáshoz hasonlít.” Tadeusz Kantor: A happeningró'l 1818 Korunkra jellemzően, a precizitás iránti elkötelezettséggel állította össze az ügyre (a Medúza hajó tragédiájára) vonatkozó jelentését, szigorúsága, lankadatlan kitartása és alapossága egy vizsgálóbírónak is dicséretére válna. Valóságos adattárat állított össze az eredeti anyagokból és különböző dokumentumokból. Szoros kapcsolatot épített ki Correard és Savigny urakkal, e dráma két legfontosabb életben maradt szereplőjével. Felkutatta a Medúza hajóácsát, aki egyike volt a tizenöt halálból kiragadottnak, és elkészíttette vele a tutaj modelljét, amely pedáns aprólékossággal tükrözte az ácsmunka minden részletét, és a tutajon viaszfigurákat helyezett el. Charles Clément: Géricault 97
