Kantor, Tadeusz: Halálszínház. Írások a művészetről és a színházról - Prospero könyvek 1. (Budapest-Szeged, 1994)
I. A festészettől a happeningig
Festészet I. A FESTÉSZETTŐL A HAPPENiNGIG FUNKCIONALITÁSÉ, ÖKONÓMIÁÉ, ÉS TECHNIKÁÉ. És nem tagadhatjuk, hogy nem akármilyen részt vállalt „SZÉP ÚJ VILÁGUNK” megteremtésében. És íme a „győzedelmes” védelem utolsó, diadalmas szakasza: A MŰALKOTÁS KONZUMTÁRGY! ÁZ EGYETLEN ELÉGTÉTEL Az egyetlen elégtételt az a szerény tény jelentette, hogy a Történelem megfellebbezhetetlen parancsainak, hamis értékeinek és megsemmisítő presztízsének végtelen folyamata teljesen erejét vesztette, groteszkké vált az ALKOTÁS egyetlen, egyetlen egy, intim pillanatában! Sajnos, a művészeken kívül ezt senki nem vette tekintetbe. FIGYELEM Hely és idő hiányában nem fogjuk mérlegelni, miféle erőfeszítéseket tettek a művészek annak érdekében, hogy megszabaduljanak ettől az állítólag természetes helyzettől, de minden eredménytelennek bizonyult. Nem fogunk arra sem kitérni, milyen részt vállaltak a különböző ideológiák, majd az utóbbi időben a piac gigantikus mechanizmusa és a mindent magába szippantó, felfaló, majd gargantuai módon kibocsájtó SZENT INFORMÁCIÓ az alkotásra vonatkozó igazság kolosszális álcázásában! FOGYASZTÁS A műalkotások szégyentelen fogyasztásának karikatúraszerű folyamata, ez a magáncéllal és tömegesen gyakorolt, növekvő étvágyú LELKI KANNIBALIZMUS egy bizonyos idő után cinikus, maró gúnyt, rafinált botrányokat PROVOKÁLT KI, megtagadván az úgynevezett jóízlést, villámcsapásként hatva a patologikusán elburjánzott EMÉSZTŐSZERVRE! így teljesedett be ez a kétoldalú, abszurd CSATA. A mozgásba indított PIACI MECHANIZMUS a továbbiakban már automatikusan működve egyre nyilvánvalóbban lemeztelenítette a magabiztos FOGYASZTÁST a valaha felcsigázott ÍZLELŐÉRZÉK sajnálatraméltó és céltalan REFLEXEIT! 48
