Kantor, Tadeusz: Halálszínház. Írások a művészetről és a színházról - Prospero könyvek 1. (Budapest-Szeged, 1994)
I. A festészettől a happeningig
Festészet I. A FESTÉSZETTŐL A HAPPENINGIG ...megnevezni a teret, ami az utóbbi időben aprólékos és mániákus kísérleteim s számtalan rajzom tárgyává vált, melyeken ezt az elképzelhetetlen többértelműséget megpróbáltam megragadni - nevet adni ennek a térnek. „esernyőszerű”... A gúny egy esetleges absztrakt sémára irányul, mely szenvedélyemet veszélyeztethetné. A jövő kliséi 1947, rögtön a háború után Varsóban járva megláttam egy szétbombázott vashíd roncsait. Megdöbbentett a hihetetlen összenyomottság látványa. Az erre képes, emberi arányokban elképzelhetetlen erő megrázó érzékelése. Az élmény szinte „művészi” volt, mert nélkülözte a kockázat életérzését, melyet a robbanás kiváltott volna, valahogy úgy hatott, mint a pompeji áldozatok természetes „öntvényei”. Arra gondoltam, ha valaki szellemes, akkor e vasdarabot szoborként állítja fel a város egyik terén, a jövendő történészei kiolvashatják a formák rajzolatából a korunkat uraló erőket. Az is eszembe jutott, hogy e hihetetlenül összepréselt forma megjósolhatja a háború utáni esztétika törvényeit. Király Nina és Heltai Gyöngyi fordítása (1947) 36
