Kantor, Tadeusz: Halálszínház. Írások a művészetről és a színházról - Prospero könyvek 1. (Budapest-Szeged, 1994)

II. A független színháztól a halálszínházig

Ulysses

II. A FÜGGETLEN SZÍNHÁZTÓL A HALÁLSZÍNHÁZIG

Az Ulysses visszatérése és a Balladyna - Naplójegyzetek -CREDO

A színpadi művet nem úgy kell nézni, mint a képet,

az esztétikai élmény kedvéért, hanem konkrétan át kell élni.

Nem tartom magam semmiféle mesterséges kánonhoz.

Nem kötődöm egyetlen elmúlt korszakhoz sem, hisz azok ismeretlenek és érdektelenek számomra.

Komoly elkötelezettséget csak az iránt a kor iránt érzek, amelyben élek - és a körülöttem lévő emberek iránt.

Hiszem, hogy a teljességben (az egészben) megfér egymás mellett

a barbárság és a gyengédség, a tragikum és a profán nevetés, valamint hogy az egészt ellentétek alkotják; s minél nagyobbak ezek az ellentétek annál konkrétabb, elevenebb,

kitapinthatóbb az egész.

OTT, AHOL A DRÁMA KELETKEZIK

Csak ahol nem feltételezzük és amikor nem számítunk rá, történhet olyasmi, amiben fenntartás nélkül hiszünk.

Ezért a színház - mely az örök idők óta benne folytatott tevékenység következtében - teljesen közömbössé és jellegtelenné vált - a legkevésbé alkalmas hely a dráma megvalósítására. Jelenlegi formájában kibírhatatlanul modoros, mesterséges képződmény.

Egy társadalmi értelemben haszontalan épület előtt állok, mely felfújt léggömbként függ az eleven valóságon.

Megérkezésem előtt üres és néma. Megérkezésem után erőltetetten színleli hasznosságát. Ezért vagyok zavarban, mikor színházi zsöllyében ülök.

CSELEKMÉNY

A szöveg cselekménye mellett színpadi cselekvésnek is lennie kell.

A színpadi cselekvést össze kell hangolni,

párhuzamba kell állítani az előbbivel.

A szövegben lefektetett cselekmény kész és befejezett valami.

Ennek fejlődésvonala a színpaddal összeütközve, előre nem látható irányokba kanyarodhat.

Ezért nem tudok előre semmi közelebbit mondani az epilógusról.

128