Németh László - Latinovits Zoltán: Győzelem - szövegek, legendák, dokumentumok - (Budapest, 1991)
Szigethy Gábor: Győzelem, diadal nélkül (1991)
A Bagó story kézirattöredékéből tudjuk: 1975 őszén Latinovits Zoltán s a színészek a veszprémi színházban darvadozva úgy emlékeznek vissza a Győzelem-előadásra, mint egyszervolt királyságuk ködbetűnt boldog emlékére.141 Már nem élt Latinovits Zoltán, amikor Gerold László a Győzelem szabadkai előadásából a veszprémi előadást jellemző „szubjektív tűz”-et, azaz: Latinovits Zoltán alkotó, teremtő szellemét hiányolja. 1977-ben Ruttkai Éva erőfeszítéseinek eredményeképpen megszületik néhány tanulmány a rendező Latinovits Zoltánról, 1978-ban Koltai Tamás kötetben is megjelenteti dolgozattá érlelt hajdani Győzelem-kritikáját, 1981-ben kevesen, de olvashatják Molnár Péter írását egy kispéldányszámú vidéki lapban.14“ Vannak akik emlékeznek a Győzelem győzelmére. De amikor 1981-ben megjelenik az első nagyobb lélegzetű Latinovits-pályakép, a színháztörténész - tudatosan vagy tudatlanul: egyik sem mentség - kifelejti Latinovits Zoltán életéből a Győzelem-rendezést. „1973. február 16-án este pedig elérkezett életének első premierje, amikor nem jelent meg a színpadi deszkákon, de a színészek minden mozdulatában, gesztusában, az egész drámában mégis annyira jelen volt. Gorkij Kispolgárok című színművét rendezte.”143 Egyre több írás jelenik meg a nyolcvanas években Latinovits Zoltánról, egyre többen emlékeznek vissza vele, körülötte eltöltött napjaikra, hónapjaikra, évadjaikra. Aztán az emlékezők emlékeit toliforgatók kezdik esszévé, tanulmánnyá, életrajzi vázlattá, riportkötetté rendszerezni: mesélik, tovább mesélik a mesét.144 A legendairodalomban ismeretlen fogalom a forráskritika. Az életrajzíró nem néz utána: melyik darabot rendezte először Latinovits Zoltán. Az interjúszövegekből pályaképet habarcsoló író nem tartja fontosnak ellenőrizni: melyik évben volt a Győzelem bemutatója: „A hatvanas években Horvai István tevékenysége fémjelezte legjobban a Veszprémi Petőfi Színház előadásait, a hetvenes évek elején pedig Latinovits Zoltán veszprémi működése. Horvai munkái közül is kiemelkedik Németh László Mathiász-panziója, melynek egyenes folytatásaként érezzük Latinovits Győzelem-rendezését. A kontinuitás tagadhatatlan, és mindkét esetben korszakos jelentőségű.” Könnyen ellenőrizhető tény: a Mathiász-panzió bemutatója Veszprémben 1975. október 3-án volt, majd három évvel a Győzelem színpadra kerülése után, így Latinovits Zoltán rendezői munkája aligha lehetett „egyenes folytatása” Horvai Mathiász-panzió rendezésének. Amely előadásról egyébként Latinovits Zoltánnak lesújtó véleménye volt: „Megkezdődik az előadás. Felmegy a vadonat függöny és egy stilizált kriptát ábrázol a díszlet. Szürkeség tolong a színpadon. Németh László gyönyörű darabja, a Mathiász-panzió, vendégrendező: Horvai István a Vígszínházból. Jönnek a színészek. Oratóriumba illő merevséggel mondják a szöveget. Felmondják a szerepeiket...”146 1975 őszén a veszprémi Petőfi Színház sötét nézőterén feszengve Latinovits Zoltán tudta: ennek a Mathiássz-panzió előadásnak nincs semmi köze mindahhoz, amit ő színházról, színjátékról álmodott, álmodik. Eszébe nem jutott arra gondolni: néhány év múlva róla szóló vaskos könyvben ennek az előadásnak egyenes folytatásaként fogják emlegetni és dicsérni az ő három évvel korábban született Győreíem-rendezését. 1975 őszén Latinovits Zoltán azt nem tudhatta: a Győzelem-előadás története (is) idő múltával áttekinthetetlen titok-gombolyaggá gubancolódik a Latinovits-íe^enda labirintusában. (Az ókori legenda szerint Ariadné töprengett és félt, mielőtt belépett a labirintus kapuján. De belépett.) 10. 1972. március 19-én Latinovits Zoltán mögött bezáródott a betegszoba ajtaja. Újságot aznap már nem olvasott, de aki átlapozta ezen a vasárnapon a Magyar Hírlapot, arról tájékozódhatott: ősszel elkészül Goethe tragédiájának rádióváltozata s a szereposztás különlegessége: „Faustot is, Mefisztót is ugyanaz a színész fogja életrekelteni - Latinovits Zoltán.”147 A veszprémi színház műsorát még néhány napig hibásan közli a lap: valójában a Különc előadásai azon a héten már elmaradnak.118 Latinovits Zoltánt néhány nap múlva Sümegről 250
