Németh László - Latinovits Zoltán: Győzelem - szövegek, legendák, dokumentumok - (Budapest, 1991)
Szigethy Gábor: Győzelem, diadal nélkül (1991)
az előadást a tisztulás estéjévé avatni... A szeretet fényeit villantsuk föl, hogy a szívek egymásra találjanak. Várták a feltámadást...”78 Március 16-án A testőr, 17-én és 18-án az Érzékeny egyensúly szerepelt a Vígszínház műsorán. Ruttkai Éva nem lehetett ott a rendező Latinovits Zoltán bemutatkozó bemutatóján. Színésznő, játszania kell.79 S hogy milyen külső gondok terhelik még a veszprémi próbafolyamatot - egy apró, de jellemző példa. Nem sokkal a Győzelem bemutatója előtt, 1972. március 3-án Latinovits Zoltán levelet fogalmaz Malonyay Dezsőnek, a Minisztérium színházi főosztálya vezetőjének. „Kedves Dezső, megdöbbenve tapasztaltam, hogy a Különc bemutatóján nem voltál jelen és 3 hét múltán még a XVII. előadást sem láttad. Naponta néha 200-300 km-t is utazván, hogy beteljesedjék az írás és a szent Folyamatosságban létrejöjjön végre az első nagyhírű európai magyar színház. Te mindezt messze elkerülöd, sem anyagilag, sem erkölcsileg nem támogatjátok az ország ezévi első nagy sikerét, az egyetlen színházi előadást - melyet még sok követ majdan. Ha úgy akarod, Nélküled... (Ezt a félmondatot utóbb áthúzta Latinovits Zoltán.) Némi keserűséggel jegyeztem ezt a pár sort minden akarások központjában, a »Mindenség« szélén, Veszprémben. A történelem és a színházi történet tanújaként. L. Z.’ ° Lángoló, de őszinte, igazi hit: valami éppen születik a »Mindenség« szélén, minden akarások központjában, Veszprémben. És Latinovits Zoltán joggal nehezményezi, hogy a szakmai és közönségsikert arató Különc előadást nem tekinti meg az erre hivatalból is kötelezett színházi főosztályvezető. Ám Latinovits Zoltán - amikor feljegyzését fogalmazta - feltehetően azt nem tudta, hogy egy évvel korábban Malonyay Dezső volt az, aki aláírásával tiltotta meg a Különc tervezett veszprémi bemutatóját.81 Természetesen nem Malonyay Dezső döntött úgy, hogy az Illyés-dráma még mindig nem bemutatható, hanem Aczél György, de ettől a tiltást hivatalból aláírásával hitelesítő főhivatalnok aligha volt boldog. Igaz, a hivatali és pártapparátusban elfogadott szokás volt, hogy időnként szomorú eltűnésükkel, cinikus kivonulásukkal jelezték: nem értenek egyet saját magukkal. A nagy példát Kádár János szolgáltatta, aki Csehszlovákia katonai megszállásakor hónapokra eltűnt a közéletből, így tudatva kedves népével, hogy ő nem tehet semmiről és nem ért egyet semmivel. Ha az ország első embere lehet farizeus, miért ne lehetne az egy minisztériumi főosztályvezető? Es közben minden akarások központjában, Veszprémben egy kis csapat hittel, akarással, lelkesedéssel próbálja Németh László Győzelem című társadalmi drámáját. Győzni akarnak. 6. Élete első rendezőpéldányának kézhezvétele különleges öröm: a borítóra ragasztott címkére Latinovits Zoltán maga írja föl a szerző nevét s a darab címét - s nemcsak a magáéra, de néhány további példányra is.82 Övé az 1 . rendezőpéldány, amelynek oldalait a próbák során lassan zsúfolásig megtöltik rajzai, ábrái, feljegyzései. Egy skicc: a műsorfüzet címlapterve; fölötte telefonszám - akkor valamiért, nagyon fontos83; az utolsó oldalon arcképvázlat: Dobák Lajos szerep-portréja; az első oldalon lángoló napkorongra emlékeztető furcsa ábra: IND - olvasható fölül, s alul az évszám- 1972. A dráma gépelt címe alá Latinovits Zoltán piros tollal, nagy betűkkel odaírja: Győzelem- és hatalmas felkiáltójelet rajzol a szó után. Vajon mikor? A próbák elkezdésekor? Valamikor félidőben, amikor úgy gondolta: már nem lehet semmi baj, győzni fogunk? A bemutató előtt s akkor e felkiáltójel azt jelenti: győztünk? Jól érzékelhetően nem tervezi meg papíron előre a színjátékot: a rendezőpéldány baloldalán látható részletes mozgás-alaprajzok a próbákon kikísérletezett legjobb változatot rögzítik, emlékeztetőül. A másnapi próbára készülve fejben - és elkallódott, telefirkált papírfecniken - álmodja-tervezi a térbeli mozgásokat s csak azután kerülnek rendezőpéldányába a rajzok, ábrák, ha színpadon, közösen kipróbálták s megállapodtak a végleges, tökéletesnek remélt megoldásban. Ezt igazolja, hogy a próbafolyamat előrehaladtával, a gépirat második részében, már sokkal kevesebb feljegyzést, ábrát, rajzot találunk; mintha a szellemi alkotómunka fokozatos fölpörgetése 237
