Magyar bábtörténet. A Magyar Színházi Intézet kiállítása, Kiscelli Múzeum, 1988. december 6 - 1989. február 1. (Budapest, 1990)
MAGYAR BÁBTÖRTÉNET A Magyar Színházi Intézet kiállítása Kiscelli Múzeum, 1988. december 6—1989. február 1. A magyar bábművészet nemzetközi rangot ért el. Az Állami Bábszínház — hosszú éveken át külföldön legismertebb színházunk, — produkciói az Egyesült Államoktól Indiáig, Japántól a Szovjetunióig mindenütt nagy elismerést arattak. Vidéki bábszínházaink, s több, csak működési keretét tekintve amatőr bábegyüttesünk (mint a Napsugár vagy az ASTRA) ugyancsak széles körben ismertek határainkon túl is. Nehéz volna Magyarországon olyan embert találni, aki legalább a televízióban ne találkozott volna a bábjátékkal. Mégis kevesen tudják, hogy a bábművészetnek milyen jeles hagyományai vannak hazánkban. Itt, a Kárpát-medencében a történelem alakulása, az újból és újból pusztító harcok, háborúk a művészeteket búvópatak-szerű létre kárhoztatták. Különösen érvényes ez a közönség jelenlétét igénylő drámai műfajokra. S a nehéz idők múltán mindig újra éledő játékos kedv nyomait sok esetben elmosta egy újabb történelmi vihar. A mágikus bábjáték elemeit őrzik kultikus gyökerű népszokásaink: a termékenységvarázslás nyomát őrző busójárás vagy a telet-rontást a községből elűző kisze-kihordás. A keresztény misztériumjátékok kedves, elvilágiasodott változata a bábos betlehem, mely egyes vidékeken még napjainkban is él. A szórakoztató bábjáték is régóta él hazánkban. A vásári bábjáték a XVII—XVIII. század során terjedt el az ország területén: tárgyi emlékeink azonban csak a XIX. századból maradtak. A vásár színfoltjaként a bábos bódé is érdekes látványosság lehetett a nemcsak vásárolni, de szórakozni is vágyó nép számára. A XIX. század elejéről a többségében német nyelvű színlapok közt már magyar nyelvű is maradt, s Paprika Jancsi nevével már 1829-es leírásban találkozunk.. A Hincz-család vándorkönyve 1841-től jelzi az országban bejárt útvonalat, szövegkönyvük pedig az 1870-es évektől rögzítette az addig szájhagyomány útján öröklődött műsorukat, megőrizve az Európából áthúzódott vándordrámákat. Don Juan és Faust mellett azonban megjelenik az új nemzeti bábhős: Vitéz László is. A Korngut-Kemény család központi figurája már nemcsak nyelvében
